Menü

A depressziót (f)okozó külső tényezők

A 21. században egyre több embert érint a depresszió. Sokan a munkájuk, anyagi helyzetük miatt sodródnak bele, de számos egyéb oka is lehet.

Az állapotot kialakító külső tényezők közül a legelső a társas kapcsolatok, vagy azok hiánya. Az emberei kapcsolatok külső és belső szempontból is rendkívül fontosak. Egyrészt a körülöttünk lévő emberek személyisége, hangulata is hatással van ránk, másrészt a tudat, hogy ők vannak, megnyugtató lehet a számunkra. Ezért nem lehet ezt egyedül külső hatásnak tekinteni, minden esetre elég erős alakító tényező. Azok az emberek, akik kevesebb időt töltenek társaságban, könnyebben magukba fordulnak, ami eredményezheti a baráti társaságuk még intenzívebb leépülését. Ezzel tehát egy kapcsolatromboló hullámot is elindíthatunk. Ezért fontos, hogy ha azt érezzük, híján vagyunk a stabil kapcsolatoknak, el kell kezdenünk tenni ez ellen, mert ha nem, magunkat sodorjuk a depresszió küszöbére.

Érdekes, hogy a rossz időjárás is egy olyan tényező, ami hozzájárulhat a depresszió kialakulásához , vagy fokozódásához. Rossz időjárás alatt nem a borult, esős időt értjük, hanem az adott személy által nem kifejezetten kedvelt időjárási jelenségeket. Vannak olyanok, akiknek a fojtó, fülledt meleg és a párás idő a legrosszabb, ők száraz nyarakon gyakorta küzdenek kedélyzavarokkal. De azok, akik a hideggel állnak hadi lábon, szintén gyakran kerülhetnek hullámvölgybe télen, kora tavasszal. Ha pedig, valaki egyébként is depresszióra hajlamos, különösen rosszat tehet neki a kedvezőtlen időjárás.

A munkahelyi stressz egyre több embert érint. A legjobban érintett korosztály a 25-45 év közöttiek. Nemcsak a munkahely biztonsága és a megkeresett jövedelem okoz feszültséget, hanem a dolgozó státusza is. A legtöbben az anyagi jólét és a saját büszkeségük miatt is szeretik, ha minél magasabb beosztásban dolgozhatnak, ezért folyamatosan az előléptetésre hajtanak. A feszültséget az állandó elégedetlenség és többre vágyás is okozhatja, de az is, ha az emberre egyre több munkát és megoldandó feladatot bíznak. A stressz pedig olykor összeroppantja az embert, ami kiégéshez, letargiához, előbb-utóbb depresszióhoz is vezethet.

A túl sok vagy túl kevés pénz szorosan együtt jár az előző bekezdésben leírtakkal. Meglepő, de minél több pénze van az embernek, annál nagyobb lelki terhet okoz neki. Egyrészt azért is, mert ki kell találnia, mire költse, másrészt elkezd ragaszkodni a már meglévő tulajdonához, ami egyben arra is készteti, hogy még többet szerezzen. A túl kevés pénz is magában hordozza ugyanezt a fejtörést. A mindennapos gondok mellett, a megélhetés gondja is az ember nyakába szakad, de szerencsére a pénz által okozott depresszió könnyebben kezelhető és megszüntethető, amint az embernek sikerül tudatosítania magában, hogy mindezek forrása olyan tárgyias dolog, amiből sem a kevés, sem a sok nem jó a pszichének.

A depressziót tehát nemcsak a testünkben és az elménkben végbemenő folyamatok okozhatják, hanem a ránk ható külső tényezők, mint a munka, időjárás, baráti kapcsolatok és a pénz. A hatékony kezelés egyik feltétele pedig a kiváltó okok megtalálása.

A nemet mondás gyümölcse

Akaratunk érvényesítése azért fontos, mert a boldogságunk abban az útban rejlik, amit bejárunk életünk során. Vannak balra, jobbra kanyarok, stop táblák, amelyek döntések sorozatát jelentik számunkra. Minden embernek van egy itt és mostja, ehhez a belső hangokra való figyelés elengedhetetlen szerepet játszik. Ha mindig a külvilágnak akarunk megfelelni, nem engedjük önmagunkat érvényesíteni, akkor falakba ütközünk. Az elkövetkezendőkben számos tippet kaphatsz arra, hogyan erősítsd magad és ezáltal a jövőben könnyebben tudj nemet mondani.

Túl sokszor kérsz elnézést?

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik túl sokszor kérnek elnézést. De vajon mi is egy vagyunk-e a sok közül?

A sírás biológiája – 2. rész - Tippek

Habár a sírás sokaknak egy elkeserítő, esetleg szégyellnivaló téma, mégis léteznek olyan aspektusok, amelyek felől ezt is érdemes megközelíteni. Például, hogy hogyan érdemes kontrollálni. Tippek következnek.

Mit is nevezünk EQ-nak?

Az EQ, vagyis érzelmi intelligencia az IQ későn felfedezett része. Általában, aki szuper intelligens, az az érzelmeit is helyén tudja kezelni. Hogyha egy ember felhalmozott lexikális tudással rendelkezik, viszont szociális kapcsolataiban nem korrekt, a konfliktusokat sem tudja jól kezelni, akkor kiegyensúlyozatlanná válik. A boldog élethez 20 százalék IQ és 80 százalék EQ szükséges.

Kedves emberek pszichológiája

„Hogy vagy? Minden rendben? Hogy telt a hétvégéd?” – Varázsszavak azoktól, akik minden energiájukat másokra fordítják, és akik a konfliktusokat csupán hírből ismerik. Mosolyognak, hízelegnek, vidámságot árasztanak, és mindezzel a fél világgal megszerettetik magukat. A fél világgal, mert a másik fele viszont alig tudja őket elviselni. Na de miért?