Menü

A nagy kávékörkép – 1. rész

Egy kávéboltban általában mindenki megtorpan kissé a rengeteg választék láttán. Világos pörkölés, sötét pörkölés, ízesített, arabica, robusta … csak néhány olyan fogalom, melyet a kávék címkéin olvashatunk vagy a segítőkész eladók szájából elhangzik. Az arabica és a robusta közt van a legtöbb eltérés minőséget tekintve, így érdemes kissé jobban tájékozódni, melyik mit is tud.

Az arabica és a robusta a kávé két fajtája. Az arabica a drágább, és bár kisebb a koffeintartalmuk, kevésbé savasak is. Az ínyencek főleg ezt vadásszák, és lassan kell is nekik: mivel kényes növényből származnak, melyek ritka körülmények közt érzik jól magukat és válnak minőségessé, így nehezebb is termeszteni őket. Trópusi égövet preferálják, de ez nem jelenti, hogy minden hasonló helyen meg is terem. Sajnos számos dél-amerikai ültetvényt súlyt évek óta szárazság és gazdasági problémák is, melyek egyre kevesebb arabica kávé létrejöttét eredményezik.

A robusta sokkal elterjedtebb, könnyebb termeszteni, így már nem is olyan érdekes az ínyenceknek, kevesebb rá az igény, ráadásul sokkal kesernyésebb íz világa van, savasabb és kifejezetten magas a koffein tartalma. Annak ellenére, hogy kevésbé nemes, mint „vetélytársa”, testessége és a sötétebb pörkölés miatt kiváló eszpresszó készíthető belőle.

Mindkét kávéfajtát megtalálni a boltok polcain, de aki különlegesebb kávéélményre vágyik, az semmiképp sem csak az egyiket vagy csak a másikat issza. A különleges terméket a megfelelő és sajátos arabica-robusta arány adja, mely minden márkának, cégnek, de még a kávézóknak is van. Ezeket a keverékeket hívják blend-nek.

A kávépörkölés is igen meghatározó a kávé ízét és testességét tekintve. Hazánkban leginkább a középbarna bécsi pörkölés és a mély sötétbarna olaszos pörkölés az elterjedt. Előbbiből remek tejeskávék, melange-ok készíthetőek, utóbbi viszont sokkal testesebb, enyhén füstösebb ízt hagy maga után, így remek eszpresszó készíthető belőle.

Húsvét gyomorrontás nélkül

Ünnepek, alkalmak, családi evészete előtt érdemes végig gondolni, hogy mit tegyünk azért, hogy emésztési panaszok nélkül élvezhessük a finomságokat. Húsvét emésztési panaszok nélkül!

Túlevés elleni trükkök

Gátolja a túlevést minden olyan módszer, ami serkenti a dopamin termelődését. Mi a dopamin? A dopamin az agyi ideghálózatban és a mellékvesékben termelődik. Amikor nagy mennyiségben szabadul fel, akkor örömöt, elégedettség- és jutalomérzetet generál. Se a túl magas, se a túl alacsony dopaminszint nem tesz jót, előbbi ingerlékenységet, hiperaktivitást okozhat, utóbbi alacsony libidót, alvászavart, állandó fáradtságot.

Hallottál már a bentonitról?

Furcsán hangzik, ha azt mondom, hogy együnk agyagot különböző problémáinkra, pedig megoldást jelenthet sok esetben. Lássuk, mire is jó a bentonit.

Az antioxidánsok hatása a szervezetre

Az antioxidánsok széleskörű hatásait mind a mai napig kutatják, igen érdekes és izgalmas eredményekkel. Egyre több cikkben és reklámban említik őket, felhívva a figyelmet az antioxidáns anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítőkre, élelmiszerekre és kozmetikumokra. Számos előnyük között általában a már többszörösen igazolt öregedésgátló és gyulladáscsökkentő hatásukat szokták megemlíteni, de segíthetnek bizonyos betegségek megelőzésében is kezelésében is.

Bizonyított tény, hogy a whiskey kis mértékben nem káros?

Ez az alkoholos ital csökkenti a koleszterint és kimossa az artériákból a koleszterint is, amely elzárhatja az ereket. Mivel ellazítja az artériák falát, ezáltal biztosítja a vér szabad folyását. A mértékkel fogyasztott whisky egyik legjobb hatása tehát az, hogy megakadályozza az agyvérzés kialakulását.