Menü

Mesterséges édesítőszer: se nem jó, se nem rossz

A cukorhelyettesítők semmilyen egészségügyi előnnyel nem rendelkeznek, viszont kárt sem okoznak – derült ki egy nemrég megjelent tudományos összefoglalóból.

Tudósok egy csoportja, akik a mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatos tanulmányok halmazát vizsgálták át, nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy azok bármilyen egészségügyi kárt okoznának az emberi szervezetben.

A kutatók 35 megfigyelést célzó, illetve 21 kísérletes tanulmányt néztek át, amelyek a mesterséges édesítőszerek hatását vizsgálták gyerekekre és felnőttekre egyaránt. Egyes tanulmányok a mesterséges édesítőszerek szervezetbe való bevitelét vagy nem bevitelét célozták meg, míg mások a bevitt mennyiségeket hasonlították össze.

Nem bukkantak meggyőző bizonyítékra, ami szerint azt állíthatnánk, hogy a nem cukortartalmú édesítőszerek felnőttekben bármilyen hatást gyakorolnának az étkezési szokásokra, a rákra, a szív- és érrendszeri betegségekre, a vesebetegségre, a hangulatra, a viselkedésre vagy az észlelésre. Sőt, az egyik tanulmányban még arról is beszámoltak, hogy a mesterséges édesítőszerek minimálisan ugyan, de előnyöst hatást gyakorolnak a fogyásra, illetve a vércukorszintre.

Azok a tanulmányok, amelyek a gyerekek szervezetére kifejtett hatást vizsgálták, hasonló eredményeket mutattak. Bár egyes tanulmányok gyenge bizonyítékát tudták mutatni, hogy azoknál a gyerekeknél, akik mesterséges édesítőszereket kaptak, magasabb vércukorszint-emelkedést tapasztaltak.

A publikáció első szerzője, Dr. Joerg J. Meerpohl, a Freiburgi Egyetem munkatársa azt nyilatkozta: „a munka célja az volt, hogy összefoglaljuk a bizonyítékokat, nem az, hogy alkalmazásbeli javaslatokat tegyünk”.

Természetesen az, hogy nem találtak bizonyítékot, hogy a mesterséges édesítőszerek károsak lennének, nem zárja ki annak lehetőségét. Mindenesetre ő így nyilatkozott: „Nincs szükség arra, hogy mesterséges édesítőszerek legyenek az ételeinkben. Vannak olcsóbb és szélesebb körben elérhető alternatívák is, hogy ételeinket mesterségesen édesítsük. Mindig ihatsz vizet diétás kóla helyett”.

Forrás: https://www.nytimes.com

Mire jó az articsóka?

A mediterrán konyha népszerű zöldsége, érdemes jobban megbarátkoznunk vele. Amíg meleg van, a könnyebb ételeket részesítjük előnyben, nemcsak a bikinihez formált alak megőrzése érdekében, hanem alapvetően kevésbé kívánjuk a nehéz, zsíros ételeket. Aki nem akarja terhelni emésztőrendszerét, azoknak feltárjuk a könnyed emésztés titkát, amelyet az articsóka hatóanyaga rejt.

Természetes tápanyag a gondtalan emésztésért

Az emésztőenzimek feladata, hogy a bejuttatott táplálékot feldolgozzák, alkotórészeire bontsák. Az amiláz nevű, szénhidrátbontó enzimnek köszönhetően az emésztés már a szájban elkezdődik, a hasnyálmirigy, a máj és a bélfalból elválasztódó emésztőenzim pedig a fehérjék és a zsírok bontásában segít. Ha ezekből az enzimekből nincs elég, akkor az emésztés folyamata nem megy végbe zavartalanul.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.

Dolgok, amik a fehérjeszegény diéta hatásai

30 éves korunkig a szervezet gyorsan regenerálja önmagát, 30 év után azonban sokkal könnyebben törnek a csontok, mint gyógyulnak. Hogy erősítheted meg tested vázát? Természetesen kalciummal, amelynek a fehérje a legjobb forrása.