Menü

A véradás fontossága

A vér nélkülözhetetlen a kórházak működéséhez. Bár a technológia és a tudomány ma már hihetetlen dolgokra képes, mégis a jelenlegi állás szerint a vér semmi mással nem pótolható, nem állítható elő mesterségesen. Ezt nehezíti, hogy bizonyos készítmények, amit a véradás során levett vérből állítanak elő, mindössze pár napig tarthatók el. Ilyen például a trombocita készítmény, ami csupán 5 napig használható fel.

Egy átlagos embernek összesen 5 liter vér kering az érrendszerében, amiből fél liter úgynevezett tartalék, vagyis szükség esetén mozgósítható, nem okoz gondot a hiánya. Tulajdonképp a vér az egyik legfontosabb alkotóeleme szervezetünknek, hiszen hiába a tüdőn keresztül jutunk oxigénhez, a vér szállítja el azt a sejtekhez, ezzel tartva működésben az azokban zajló folyamatokat.

A vér legismertebb csoportosítása az AB0 vércsoportrendszer, illetve az RhD. Ezeken kívül még több más csoportra is osztható, de ez a kettő az, ami az esetek többségében befolyásolja, hogy milyen vért kaphat az illető. Speciális esetekben ennél részletesebb egyezés szükséges.

A levett vérből három féle készítményt állítanak elő. Az egyik a már említett trombocita-koncentrátum, a másik a vörösvérsejt-koncentrátum, a harmadik pedig a friss fagyasztott plazma. Innen ered a véradás egyik ismert szlogenje: adj vért és ments meg három életet! Mivel egyetlen véradásból háromféle készítmény is nyerhető, ezt 3 különböző ember is megkaphatja.

Bár a hangsúly mindig azon van, hogy a véradás életet menthet, nem árt megemlíteni, hogy a véradónak is pozitív hatással jár, ha rendszeresen ad vért. Egyrészt egyfajta „vérfrissítés” történik ilyenkor, hiszen szervezetünk pótolni fogja a levett vérmennyiséget, és bizony a vérünk is elhasználódik. Természetes folyamat a vérsejtek lebontása és bioszintézise, azonban olyankor sokkal kisebb mennyiségben és lassabban bontódnak le és termelődnek újra. Másrészt aki rendszeresen jár vért adni, az rendszeresen is vesz részt alapvető orvosi vizsgálatokon, hiszen kritériumai vannak a véradásnak is. Ez pedig nem hátrány, főleg olyan betegségeknél, amiknél kulcsfontosságú az idő, vagyis, hogy minél hamarabb veszik észre, annál eredményesebben lehet kezelni.

Véradó lehet minden olyan egészéges ember, aki elmúlt már 18 éves, de még nincs 65, testsúlya pedig eléri az 50 kg-ot. Nők évente maximum 4-szer, férfiak 5-ször adhatnak vért, két véradás között pedig legalább 56 napnak el kell telnie, mivel a szervezetnek átlagosan ennyi időre van szüksége ahhoz, hogy regenerálódjon és újra megtermelje a levett vér mennyiségét. Maga a véradás egy órás folyamat és kifejezetten kérik, hogy fogyasszunk bőségesen folyadékot és együnk is előtte, hiszen itt nem fontos a vércukorszint, azonban a véradást mindig megelőzi néhány alapvető vizsgálat, mint például a hemoglobin szint vizsgálata, vagy maga a vércsoport meghatározás.

Balogh Emese

Skinimalizmus – minimalista bőrápolás

Rengeteg trend létezik bőrünk ápolására, mindenki kedvére válogathat közülük, hogy számára melyik a legmegfelelőbb, de mi van azokkal, akik már szinte elvesztek a kínálatban
és nem vágynak órákig tartó rutinra? Na, akkor figyelem, itt a megoldás!

Az idősödés megélése

Minden életszakasz egy krízis, amely az arra a korra jellemző változási pontok pozitív megélésével magában hordozza az új életszakaszba lépés lehetőségét. A szakirodalom
orvosi értelemben 60-65 éves korra teszi az időskor kezdetét.

Sült csirke aroma, fűszag, szalonnaillat

Sült csirke illatú parfümöt dob piacra a KFC – olvastam a minap a neten. Picivel több mint ötezer forintnak megfelelő összegért bárkinek olyan illata lehet, mint a KFC-s bundának. Meghökkentő illatok a világ minden tájáról mai cikkünkben!

Írjunk gyógyszerlistát! Töltsük le az ÉletMentő applikációt!

Mai témám a mentők kérése adta: vezessünk gyógyszerlistát! Baj esetén a mentőszolgálat munkatársainak fontos tudni, milyen gyógyszert szedünk, így, ha eddig nem tettük érdemes megfogadni a mentők tanácsát.

Vásároljunk helyi termelőtől!

A helyi termékek révén csökkenthető az élelmiszerek szállítási útja, továbbá a termelő, a feldolgozó és a fogyasztó nemcsak fizikailag van „közel” egymáshoz, hanem bizalmi viszony is kialakulhat köztük.