Menü

Kell-e a babákat minden nap fürdetni?

Bármennyire is készülünk a gyermekvállalásra, amikor megszületik egy baba, rengeteg kérdés merül fel menet közben az anyukában. Bizonytalan az etetéssel, szoptatással, pelenkázással kapcsolatban. Időbe telik, míg kialakul a gondozás napi rutinja, aminek része az újszülött fürdetése is. Ezzel kapcsolatban azonban az anyukák egymásnak szoktak feszülni a közösségi oldalakon. Ha valaki felteszi azt a kérdést, hogy kell-e minden nap fürdetni az újszülöttet, akkor a komment szekció felrobban a különböző válaszoktól. Van, aki amellett áll ki, hogy nem és van, aki amellett érvel, hogy persze, minden este fürödjön a gyermek. Most nézzük meg az érveket.

Először is érveljünk a minden napi fürdés mellett. A fürdés ellazítja a gyermeket, ugyanis az egész napos pörgést kiválóan le tudják itt vezetni. A meleg víz, az illatok, a meghitt pillanat, mind hozzájárul ahhoz, hogy lenyugodjon a baba és könnyebben elaludjon, majd az altatás során. A második indok az anyára nézve kedvező, hiszen a kád az a hely, ahol mindenki ugyan ott marad legalább öt percig. Nem kell szaladgálni a gyerek után, a teendők sorát intézni, hiszen a kádból csak egy kiút van, az, ha kivesszük őket. Na meg persze ilyenkor őrzés alatt vannak, kevesebb rosszaságra jut idő.

De addig még pici és ránk van utalva, ezek a pillanatok vissza nem hozhatók. Ahogy a kezünkben tartjuk a vízben, leírhatatlan összhang keletkezik. A következő dolog, hogy a babáknak fontos a rutin, ezért jó, ha egy program minden este van, nem csak minden második este. A fürdés az, ami a vacsora után, és az elalvás előtt következik, így mindig tudja, mire számítson. Nem utolsó sorban a pancsolás egy, másfajta élményt nyújt, mint ami a nap folyamán éri őket. Van mit várni a fürdésben, hiszen vannak azok a játékok, amik csak ilyenkor kerülnek elő.

Nem mellesleg a fürdés megoldja a lelki problémákat a csöppségeknél is. Ilyenkor bármi konfliktus, nyűgösség volt aznap, hamar el lehet felejteni. Ha babaúszásra jár a csecsemő, akkor pedig elengedhetetlen a mindennapi gyakorlás a kádban. Emellett pedig igényli is, hogy a vízben lehessen minden nap.

Mi szól ellene? Mostani tudásunk szerint, az első pár hónapban, azt mondják, hogy az újszülöttet elég csupán néhány naponta megmosdatni. Mivel a babák ritkán izzadnak meg, vagy lesznek piszkosak, ezért nincs szükségük ilyen gyakran a teljes fürdetésre. Emellett a bőrük is sokkal érzékenyebb, mint a miénk és a túl sok fürdés csak több kárt okozhat, mint hasznot. Mivel megzavarhatja a bőr hidratáltságát, és ronthat például az olyan állapotokon, mint az ekcéma.

De nagyon oda kell figyelni, mivel ha nem fürdetjük elég gyakran a picit, akkor pedig fertőzéseket szedhet össze. Természetesen a fürdetés gyakorisága sok mindentől függ. Például a csecsemő életkorától, bőrtípusától, de akár befolyással lehet az időjárás is. Hiszen a nyári kánikulában, ahogy nekünk, úgy nekik is jólesik egy kis felfrissülés. Természetesen, amikor a baba elkezd kúszni-mászni, és egyre többet fedez fel a világból, elengedhetetlenné válik, hogy naponta megfürödjön. De ide tartozik a hozzátáplálás időszaka is. Tudjuk, hogy ilyenkor még a hajában is találhatunk akár egy-egy falatot.

Azonban, a baba életének első három hónapjában elegendő, ha heti egy vagy kettő alkalommal fürdetik meg. Viszont amíg a köldökcsonk le nem esik (1-2 hét) a nagy pancsolás helyett szivaccsal, kendővel elegendő megmosdatni. Ha visszatekintünk a régmúltra, azt láthatjuk, hogy régen a szülők egyáltalán nem voltak ennyire elhivatottak a tisztálkodással kapcsolatban. Nemhogy a naponkénti, de még az ennél jóval ritkább babafürdetések iránt sem. Tulajdonképpen a modern kor tette ezt társadalmi normává.

Amikor terhes voltam, akkor olvastam az egyik tájékoztató füzetben, hogy a száraz, érzékeny bőrű csecsemőknél kellene a szülőknek a fürdetőszeres fürdetések számát heti egyre csökkenteni. A többi hat alkalommal alapesetben elegendő lenne a tiszta vizes fürdetés. Sok bőrelváltozást nem a tisztálkodás vagy higiénia hiánya okozza, hanem allergiás eredetű bőrbetegségekről van szó. De az emberek egyébként is hajlamosak arra, hogy ha bármilyen nem megszokott dolgot látnak a kicsi babán, akkor ferde szemmel néznek a szülőkre, mondván, biztosan nem gondoskodnak megfelelően róla.

Jelen cikk nem kíván állást foglalni egyik tábor mellett sem. Minden szülő a legjobbat szeretné gyermekének. és e szerint cselekszik. Hallgassunk a gyerekorvosok tanácsára, és tegyünk legjobb belátásunk szerint. Nem mellesleg mindig figyeljük a csöppségek igényeit.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.