Menü

Önsegítő könyvek – édesek, vagy rémesek?

Ezek az „okos-könyvek” már jó ideje léteznek, és elsősorban Bridget Jones óta ismerjük őket önsegítő könyveknek. A célcsoportjai elsősorban a nők, de vannak azért olyan komoly kötetek is, ami sok-sok férfi érdeklődését is vonzotta. De vajon mire jók ezek a kiadványok, és tudunk-e belőlük gyakorlati hasznot húzni? Vagy csak szórakozást jelent, és hamis segítséget?

Természetesen nem lehet általánosítani. Vannak olyan könyvek, amelyek világhírűvé váltak, de ezek között is akad olyan, ami valós újdonságokat, kellemes gyakorlati tanácsokat ad, mások pedig inkább a női nemet célzó könnyedebb olvasmányok, persze gyakorlati ötletekkel jócskán megtűzdelve. Ez utóbbiakat hívjuk inkább „önsegítő könyveknek” a hétköznapi szóhasználatban. Persze kétség sem fér hozzá, hogy férfiak is olvassák őket, még akkor is, ha kisebb arányban. Bár nem lehet tudni, hány férj/barát emelgeti le őket a polcról, míg a kedvesük a manikűrösnél ücsörög…

Előnyei ezeknek az olvasmányoknak, hogy az emberek foglalkoznak általuk a gondolataikkal. Sokszor a mindennapi rohanás mellett erre kevés idő jut, vagy eleve olyan valakinek a személyisége, hogy kerüli a tudatos ön-reflexiót, és saját személyiségének, élethelyzetének vizsgálatát. Ha tehát érdeklődik és nyitott, az máris egy pozitívum. Nem szeretne mindenki pszichológushoz, vagy lelki gurukhoz járni, esetleg nem adottak hozzá az anyagi lehetőségei. Ezek a könyvek azonban feleannyiba kerülnek, mint egy alkalom pszichoterápia. Vélhetően megéri.

Általában az ilyen könyvek és olvasójuk természetes módon egymásra találnak: az olvasó azokat emeli le a könyvesbolt polcáról, amelyek valamiért érdekesek a saját élethelyzetére vetítve, és az őt foglalkoztató kérdéseket forszírozzák. Ez azért jó, mert vélhetően a könyv segít kívülről látni, tudatosítani valamilyen problémás élethelyzetet, esetleg besorolni a konfliktust valamilyen kategóriába. És mint tudjuk, a gyógyulás és változás útján első lépcső a felismerés.

A hátrányukhoz azt sorolhatjuk, hogy nehéz sablonokat húzni a különböző élethelyzetekre, szituációkra. Ez még a kisebbik gond, mert a jól megírt könyvek kellően tág csoportokat, vagy pontos leírást adnak ahhoz, hogy az olvasó besorolhassa magát, vagy helyzetét. A gond a konkrét tanácsokkal, taktikákkal és praktikákkal lehet. Ezek az önsegítő könyvek alappillérei: azért veszik őket, hogy segítséget nyújtsanak, nem pedig csak azért, hogy elemezzenek – itt lép életbe az önsegítő fogalom. Az olvasó önmagán segíthet a leírt tippek révén. Csakhogy azok sok esetben túlságosan direktek, vagy életidegen módon taktikusak lehetnek. Fennáll a veszélye, hogy nehezen tudja alkalmazni az, aki éppen kétségbeesett, vagy valamilyen nehéz szituációval küzd.

Ezért kellő óvatossággal érdemes közelíteni ezek felé a tanácsok felé, és az olvasottak alapján (ha tetszett), felépíteni valamilyen saját, testre szabott stratégiát. Ehhez kérheti családtagjai, vagy barátai segítségét is.

Fotó:
pixabay.com

A zene hatása egészségünkre

Az, hogy a zene megmozgat, felüdít, szórakoztat, és jobb kedvre derít, nem mai találmány. Évezredek óta szeretnek az emberek zenére mulatni, de nemcsak ez az oka annak, hogy annyian szeretik. Az ember testi és lelki egészségéhez is rengeteg köze van.

Isten furcsa, eltévedt bárányai II.

Az előző részben láthattuk, hogy körülbelül kiket érint a szkizotip személyiségzavar. Most a gyakorlati, hétköznapi tüneteket veszem sorra. A cél nemes: komplex képet kívánok adni ezekről a hihetetlenül érdekes személyekről, aki a saját poklukat is megjárva élnek köztünk a maguk furcsaságában.

Isten furcsa, eltévedt bárányai I.

A különcök mindig is köztünk éltek, élnek. A társadalom sokszor megbecsült tagjainak is, megvan a maga kis története. Az alábbi cikk egy alig ismert, kutatott személyiségzavart mutat be, a szkizotip személyiségzavart. Ez a komplex tünet együttes az elvont művészek, szórakozott professzorok és maguknak való hajléktalanok ismérve.

A depressziót (f)okozó külső tényezők

Depresszióban szenvedni nemcsak az tud, akit valami trauma ért. Manapság a kiégés, az apátia sokak számára fenyegető veszély. Belső folyamatok mellett, számos külső tényező is közrejátszhat a kialakulásában.

A depressziót (f)okozó belső tényezők

Ha valaki depresszióban szenved, a pszichológusnak az az egyik legnehezebb feladata, hogy rájöjjön, milyen hatások, események alakították azt ki. Számos oka lehet az állapotnak, de a legfontosabb folyamatok, az elmében mennek végbe.