Menü

Nézd meg jól, milyen naptejet használsz!

A bőrünkön keresztül közvetlenül, védelem nélkül jutnak a szervezetünkbe azok az anyagok, amiket rákenünk és kozmetikumként használunk.
Itt a nyár, amikor naptejjel óvjuk a bőrünket - de tájékozódjunk róla, hogy ez valóban védelem-e számunkra,
vagy a termék káros összetevőket tartalmaz.

Sokan nem tudják, hogy a kozmetikai termékekben jelen lévő anyagok sokszor ártalmasabbak lehetnek, mint az ételekben lévők. Miért? Mert az emésztőrendszerünk fel van rá készülve, hogy a mérgező összetevőket kiszűrje, de ugyanez a védelmi rendszer a bőrünk esetén nincs meg.

Nyáron az UV-sugárzás, valamint a leégés kivédése érdekében sok naptejet, napolajat elhasználhatunk. Ezen termékek alkalmazását kifejezetten javasolják, főként, hogy mostanában mindenki úgy érzi, tényleg fokozott a kockázat.

De ha már azért vásároljuk és használjuk a naptejeket, hogy óvjuk magunkat, legyen valódi a védelem - azaz vizsgáljuk meg jól az összetevők listáját, hiszen sok termék káros, veszélyes anyagokat, például parabéneket tartalmazhat. Amennyiben nem ismerjük, hogy mely alapanyag mit jelent, tájékozódjunk az interneten, ma már több erre alkalmas weboldalt is találhatunk. További jó megoldás, ha bio termékeket választunk, amelyekbe főként természetes összetevők kerültek.

Azonban van néhány praktikus "biotanács", amit kezeljünk kellő óvatossággal. Ilyen például, hogy a kakaóvaj önmagában is védelmet nyújt a nap égető sugarai ellen. Ez kényes bőr esetén tévedés lehet, sőt akár fokozhatja a leégés mértékét! Mindenképpen kifejezetten erre a célra kifejlesztett védelmet nyújtó termékeket keressünk.

Csökken a spermiumszám az iparosodott országokban

Egy nemzetközi kutatókból álló csoport összegyűjtötte az összes hiteles tanulmányt, és ezek alapján tették közzé azt az információt, hogy az európai, az észak-amerikai, az ausztrál és az új-zélandi férfiak kevesebb spermát termelnek, mint az őket megelőző ugyanolyan korú generáció.

Génmódosított! - 2. rész

A génmódosítás voltaképpen egyidős az első civilizációkkal. Őseink módszerei és céljai persze mások voltak. De miket álmodik ma a tudomány a génmanipulációval kapcsolatban? Cikksorozatunk 2. része következik.

Segítség, ajakzsír-függő lettem!

Ajakápoló-függő vagyok. Igen, ki merem jelenteni, hogy már évek óta gyötör ez az inkább pszichikai, mintsem kémiai bizonyítékokkal alátámasztott függőség. Okozhat-e problémát, ha túl gyakran használunk ajakápoló szereket?

Hogyan „kell” jól futni?

Ha érezzük, hogy a szervezetünknek mozgásra van szüksége, de nem a mi terepünk a konditerem vagy az aerobik-szerű edzések, esetleg nincs társunk, akivel sportolni lenne kedvünk, jusson eszünkbe a futás!

Mitől függ, hogy hasba, felkarba vagy vénába kapjuk az „oltást”?

Gyerekként sosem értettem miért nem tudják mindig ugyanoda adni az injekciót. Miért adják az egyiket a karomba, a másikat a fenekembe? Tekintsük át a gyógyszer szervezetbe történő bejuttatásának lehetőségeit!