Menü

Érdekességek a rozmaringról

A mindennapjaink során, legtöbbet a konyhában találkozunk a rozmaringgal. Először a húsok tartósítására használták. Mára ez csak annyiban változott, hogy húsok fűszerezése tartjuk a konyhában. Legjobban a báránnyal harmonizál, de a csirkétől a marháig, minden hús típushoz érdemes használni. A raguk mellet az egyben sült húsok fűszerezésére, pácolására is alkalmas, de használjuk levesek, főzelékek, saláták ízesítéséhez. Tea, illetve illóolaj is készíthető belőle.

Ha a növény jótékony hatása után kutatunk, elkerülhetetlen, hogy ne ütköznénk bele Shakespeare Hamletjébe, ahol Ofélia e szavakat használta: „Itt egy rozmaringszál az emlékezetre, kérlek édes rózsám, hogy jussak eszedbe.” Shakespeare már rávilágított a rozmaring erejére. Hiszen serkenti és javítja a memóriát. Ezt a tudomány hivatalosan be is bizonyította. A rozmaringot az emlékezés és a hűség növényének tekintik.

Rövid történeti ismertető

Az ajakosvirágúak családjába tartozó növény. Mediterrán tájakon honos, de nálunk is megterem cserépben, vagy akár kis kertekben. Népies neve az antosfű, de a latin nevéből adódóan tenger harmatjának is nevezik.

Az ókor óta megbecsült növény, de a XVI-XVII. században vált híressé, mint gyógynövény. A rozmaring emlékezetre való hatását a XVI. században egy angol botanikus Henry Lyte, Niewe Herball című művében írja le. Sőt konkrét receptet is ad az olvasó kezébe, miszerint a virágokat cukorral rétegezve kell tartósítani, majd ezt követően naponta egy kanállal fogyasztani.

Az egyiptomiak az ételeiket ízesítették a növénnyel, de a múmia mellé is helyeztek rozmaring ágakat, hogy a túlvilágon is segítse az illetőt. Később a görögök és a rómaiak is előszeretettel használták. Görögországban a tudósok és a diákok rozmaringágakat viseltek a hajukba, hogy szellemi teljesítményüket javítsák. Másik értelmében használva a gyászolók rozmaring ágat dobtak a sírba az emlékezés szimbólumaként.

A középkorban már a szerzetesek is termesztették, de már, mint hivatalos gyógynövény. A magyarság körében is népszerű volt a rozmaringos-motívum. A szűz menyasszonyt jelképezte. Az ara csokrába, a lányok ruhájára, a vőfély borosedényét is rozmaringgal díszítették. A Magyar Királyné vizének is nevezték, mert alkoholos kivonata mind gyógyszerként, mint parfümként használható volt. A legenda szerint Erzsébet magyar királyné parancsára készült, de a pontos összetevők, a híres recept, az idő elteltével homályosodni kezdett, így az eredeti formáját nem ismerhetjük pontosan.

Jótékony hatásai

Számos problémára használták az idők folyamán. De most nézzünk meg egy két példát, mire is tudjuk mi hasznosítani. Erősíti az immunrendszer, illetve javítja a vérkeringést, emellett gyulladáscsökkentő hatása is bizonyított. Több évszázada használják a rozmaringot emésztési zavarok kezelésére, puffadásra, vagy akár székrekedés esetén. Javítja a memóriát, illetve a szemünk egészségét is megóvhatjuk vele.

Igazán sokfelhasználású növényről beszélhetünk, hiszen mind magunkat, mind lelkünket is gyógyíthatjuk vele. Párnánk alá rakva a tudatunkat, memóriánkat javíthatjuk; a rossz álmokat elűzhetjük; gyógynövényként pedig betegségeinket előzhetjük meg, vagy akár kezelhetjük.

/Szerző: Kohajda Wentholin Loretta/

Véradás egészségre gyakorolt hatásai

Manapság az emberi szervezet az egyetlen forrás, ahonnan vérhez juthatnak a rászorulók, ezért nagy szükség van arra, hogy minél több egészséges ember adakozzon. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint azon túl, hogy ezzel akár életeket is menthetünk, még az egészségünket is óvjuk általa.

Az iskola az életre készít fel?

Sajnos köztudottan hatalmas mennyiségű olyan tananyagot sajátítunk el az iskolában életünk során, melyre a későbbiekben egyáltalán nincs szükség, miközben az élet alapvető hétköznapi dolgairól, teendőiről keveset tanulunk. Az iskola valóban az életre készít fel?

Betegek világnapja: sok népbetegség megelőzhető lenne helyes korai táplálással

Magyarországon a diabétesz, az elhízás és a kardiovaszkuláris betegségek is egyre többeknek okoznak problémát, pedig a népbetegségek megelőzésért mi magunk tehetünk a legtöbbet. Immunrendszerünknek fontos szerepe van többek között a betegségek elkerülésében és egészségünk megőrzésében, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani védekezőképességünk megerősítésére. 1993 óta február 11-én tartják a betegek világnapját, amelynek alkalmából az Első 1000 Nap elnevezésű egészségügyi tájékoztató kampány szakemberei a betegségmegelőzés és a kisgyermekkori immun erősítés fontosságára hívták fel a figyelmet.

Egyetem helyett – mi lesz veled a középiskola után?

Többféle lehetőségünk is van, hogy mit kezdjünk magunkkal a középiskola után. Az egyetem és a főiskola kézenfekvő megoldások, hiszen annyi a reklám körülötte. Ad neked még egy kis időt szabadon, hogy a fiatalságod élvezd, és tanulj, nemcsak szakmát, hanem az életet is. De nem ez az egyetlen lehetőséged.

Egyetemen – mi lesz velünk a középiskola után?

Február 15-e minden évben jellegzetes nap. Az érettségire és a felsőoktatásba való jelentkezést eddig a napig kell beadni. És ezek a napok általában kétségbeesett, bizonytalan kérdezgetésekkel telnek el: jól döntöttem? Mi lesz, ha nem vesznek fel? Nos, ha te is így vagy, fontos tudnod, hogy az élet rengeteg lehetőséget tartogat neked az egyetem, és az azon kívüli élet is.