Menü

Harcra és a vászonra született

James Cameron a blockbusterek királya (Terminátor, Avatar) ezúttal producerként tálalja nekünk az év sci-fijét. Az Alita egy japán manga sorozat elejének zanzásított kivonata a legmagasabb szintű technikai megvalósítás mellett. A rendező, Rodriguez (Sin City, Spy kids) naturalizmusa is tetten érhető a letaglózó látványvilág közepette. Adott egy tudós-sebész (Christoph Waltz), aki a XXVI. században, a géptestrészek világában talál egy régi marsi kiborgot a szemétben. Feléleszti majd, aztán a mangaszerűen nagy szemű lány(?) lassan rájön ki is ő valójában. Ő lesz Alita, a harcos kiborg tinédzser, aki a roncsterepszerű metropolisz felett magasodó lebegő, égi városba hív a végzete. Ez az utópia egyszerre felemelő és felkavaró egyben. A gép és test ilyen bizarr egybeolvadása nem túl biztató a jövőnkre nézve. A film által elénk tárt elfajzott technikai sportok, pedig kegyetlenebbek bármelyik egykori gladiátor harcnál. Repkednek a testrészek és az élet-halál kérdése egyszerű gépi karbantartás kérdésévé válik.

Az Alita: A harc angyala azonban nem csak ezért zavarba ejtő, hanem mert a legmodernebb technika olyan lenyűgöző bemutatóját tartja, amelyet még sehol nem láttunk. Ezt a kamerarendszert részben Cameron találta ki a mélytengeri felvételeihez. Emellett repkednek a fejek, élesek a pengék és gyors, de még követhető a kameramozgás. Egyszerre szól a film a manga, a videó játékok és a sci-fi szerelmeseinek. Miközben nyíltan feszegeti az ember és a gép közti finom határvonalat. A jövő egy látványos kavalkád, ahol a robot testrészek nemcsak mindennaposak, hanem az emberi evolúció részei. Szerencsére bőven van még a tankban, elvileg 3 részesre tervezett film gond nélkül hozza az elvárt képi és tartalmi minőséget. Az Oscar díjas színészek (Waltz,Connelly,Ali) is remekül asszisztálnak a kiborg tinédzser harcához. Egyszerre popcorn és intellektuális mozi az Alita. Nem lehet nagyon belekötni, meg minek is. Mindenki megkapja amit várt. Várjuk a folytatás(oka)t.

Könyvtippek a strandra

Ahogy beköszönt a reggeli melengető napsütéses időszak, sokan egyből a strandszezonra és az oly régóta türelmetlenül várt nyári szabadságra gondolunk. Milliónyi tervet szövögetünk, hogyan váltjuk meg a világot abban az időszakban, amit a legideálisabb esetben inkább pihenésre kellene szánni. Sokan eltervezik, hogy ez lesz az ő időszakuk arra, hogy elvonuljanak a világ elől, és elbújjanak a könyvkupacuk között.

Borban az igazság és a tavaszi jókedv

Szeged 300. születésnapján újra vár Magyarország legnagyobb bormustrája, a 25. Szegedi Borfesztivál és Szeged Napja Ünnepségsorozat - amelynek neve egyet jelent a világ legbarátságosabb fesztivál-közönségével, a napfény, a borértők és a gyönyörű lányok városában, Szegeden!

A Marvel univerzum a helyére került

A Marvel képregényfilmjei nagyon magasra tették a lécet a szórakoztatóiparban. Főleg a Russo testvérek által levezényelt ópuszokkal mindannyian újra gyerekek lettünk és tudtunk egy téttelen műfajban izgulni. Az újabb, egy korszakot lezáró darab a Végjáték immáron ostromolja a bevételi listákat. Nézzük, hogy a nagy kritikai és bevételi sikert hozó darab képes-e bevégezni gigantikus küldetését.

4 tuti könyv, ha angolul szeretnél olvasni

Egy idő után az ember hiába jár nyelvtanárhoz, úgy érzi, nem fejlődik. Ha éppen nem jut időnk a nyelvórákra, nyugodtan fordulhatunk a könyvek világa felé.

Világ gaullistái egyesüljetek!

Több mint 12 millió néző volt kíváncsi 4 éve a galloknál a Mit tesz a jó Isten? (nálunk Bazi nagy francia lagzik) című a vígjátékba oltott már-már fizetett politikai hirdetésre a francia társadalom elfogadásáról és arról, hogy minden szép, ha együtt a család. A burzsoá Verneuil család, az élén a zseniális Christian Clavier-val pedig visszatér és újfent bemondja a tutit a francia mindennapokról és dicsőíti a gall kakas hatszögét. A politikai humor sem maradhat távol. Érdekes, idegesítő-klisés, elgondolkodtató, vicces..jöjjön tehát a 2. rész bemutatása.