Menü

A jód élettani szerepe és hatása

Az utóbbi időben a háború keltette félelem miatt egyre többen vesznek jódtablettát és kezdik el önkényesen szedni, attól tartva, hogy a sugárzás okozta pajzsmirigydaganat kockázata megnő. Ám nem mindegy, hogy a jódtablettából mikor és mennyit szedünk, ha pedig nem helyesen alkalmazzuk, akár többet is árthatunk vele, mint amennyit használunk.

A gyógyszertárakban kapható kálium-jodid tabletta a pajzsmirigy működéséhez szükséges bizonyos esetekben, például sugárzás okozta daganat kialakulása ellen vagy az olyan területen élők esetében, ahol a víz és az élelmiszer nem tartalmaz elegendő jódot. Éppen ezért nem javasolt a szedésük, csak kizárólag hatósági utasításra.

A pajzsmirigy a hormonok szintéziséhez használja fel a jódot, ezért annak hiánya a pajzsmirigy működési zavarát okozhatja és különböző, hormonális problémák és endokrin betegségek léphetnek fel.

A jódot a pajzsmirigyünk a vérből veszi fel, majd felhasználja az a hormonok szintéziséhez. Ezzel csak az a probléma, ha esetleg radioaktív jódizotóp is kerül a szervezetbe, akkor azt a pajzsmirigy nem tudja megkülönböztetni a semleges jódtól, így a radioaktív jódot is felveszi. Ezt elkerülendő, arra jöttek rá a szakemberek, ha jódot szedünk, akkor azzal telítődik a pajzsmirigy, ez pedig akadályozza a radioaktív jód felvételét és felhalmozódását a szervezetben. Ebből viszont látszik, hogy a kálium-jodid szedése kizárólag akkor nyer értelmet, ha valóban veszély áll fenn.

A túlzott jódbevitel egyénenként eltérően hathat. Függ attól is a hatás, hogy az illetőnek van-e valamilyen pajzsmirigy rendellenessége, például alul- vagy túlműködése. A túlzott jódbevitel akár a pajzsmirigybetegségek kialakulásához is vezethet, illetve a meglévő betegségek állapotán is ronthat.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az életkor és az egészségi állapot is befolyásolja azt, hogy mikor és mennyi jódra van szüksége a szervezetünknek, tehát ha éppen nincs is meglévő betegségünk, valójában nem lesz hasznos a szervezetünk számár az extra jódbevitel.

A pajzsmirigybetegségeknek egyébként jellegzetes tünetei vannak, mint például a kidülledő szem és az ezzel együtt járó fejbőr vagy köröm elváltozásai. Az alul- és túlműködésnek más tünetei vannak, így, ha arra gyanakodunk, valamilyen pajzsmirigybetegségünk van, mindenképpen érdemes szakembert felkeresni és kivizsgálást kérni, mivel az enyhébb rendellenességek tünetei más betegségekével könnyen összetéveszthetők.

Prebiotikum, probiotikum, szimbiotikum

A Prebiotikum és a probiotikum között csupán egyetlen betű a különbség, de ennek ellenére merőben eltérő funkciókat töltenek be az emberi szervezetben. Nézzük melyek ezek!

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Hogyan hat a nikotin a szervezetünkre?

A cigaretta elszívása során belélegzett füst 90%-a a tüdőbe jut, innen a vérbe kerül és 8 másodperc múlva eléri az agyat; olyan gyorsan, mint egy vénás injekció.

Herpesz. Megelőzés és kezelés gyógynövényekkel

Sokunk mindennapjait keserítik meg olykor az apró fájó hólyagocskák. Többféle típusa van, a legismertebbek a közönséges herpeszek, ezek leginkább a szájon, az orron, a bőrön- és a nyálkahártya határán jelentkeznek, emellett léteznek genitális, tehát nemi szervi herpeszek is, ám mint a legtöbb betegség, odafigyeléssel ez is megelőzhető.

A hiperpigmentáció és kezelése

Apró barna foltok az arcon? Mit tehetünk, hogyan kezelhetjük, mit jelent a hiperpigmentáció?