Menü

A gyümölcsök tudatos fogyasztása

Nyáron a legtöbben inkább a lédús, hűsítő gyümölcsöket kívánjuk a nehezebb, zsírosabb ételek helyett, és nem ritka, amikor ebédre is egy finom gyümölcsleves kerül az asztalra. De vajon miként illeszthető bele ez az inzulinrezisztensek diétájába? A túl sok gyümölcs nem fogja túlságosan is megemelni a vércukorszintet?

A gyümölcsök köztudottan számos pozitív hatással vannak a szervezetre, és az ajánlások szerint fontos, hogy minden nap minimum 400-500 gramm zöldség/gyümölcs kerüljön a tányérra az egészség megőrzése érdekében. Azonban, azt nem árt tudni, hogy a gyümölcsök között vannak olyanok, mint pl. a szőlő, banán, füge, datolya, aszalt gyümölcsök, melyek magasabb szénhidráttartalmuk miatt jelentősebben megnövelik vércukor-és az inzulinszintet, így ezek túlzott fogyasztása nem javasolt inzulinrezisztencia/cukorbetegség esetén.

Nem mindegy mikor és mennyit fogyaszt belőlük

Nyáron a sok szezonális finomság csábítása ellenére is nagyon fontos ügyelni a gyümölcsök megfelelő napszakban való fogyasztására. Legideálisabb uzsonna idejében, akár önmagában fogyasztani, de lassan felszívódó szénhidráttal elfogyasztva lehet a tízórai része, vagy beilleszthető az ebéd mellé is. Ezen kívül fontos észben tartani, hogy egyszerre 200 g-nál nem javasolt többet bevinni belőlük, ami kb. 8-10 szem közepes méretű epret (1 maréknyi), kb. 40 szem cseresznyét (2 maréknyi), 1 nagyobb vagy 2 kisebb őszibarackot/nektarint és kb. 4 közepes méretű sárgabarackot jelent.

Frissítő smoothie-k, gyümölcslevesek

Nyáron sokan előszeretettel fogyasztják a smoothie-t vagyis a gyümölcsturmixot. Cukorbetegként/ inzulinrezisztensként sem kell lemondani róla, de néhány dolgot mindenképp be kell tartaniuk fogyasztásakor. Egyik fontos eleme, hogy az alapvetően nagyon gyorsan felszívódó gyümölcsturmixot lassabban felszívódóvá kell tenni, amit el lehet érni azzal, ha tejszínnel, kókuszkrémmel, olajos magvakkal, chia maggal, útifűmaghéjjal vagy korpával készítjük el. Semmiképp se a reggeli mellé kerüljön az asztalra, hanem inkább tízórai, uzsonna idejében, belekalkulálva a szénhidráttartalmát a napi mennyiségbe.

Hasonlóan a smoothie-hoz, a frissítő gyümölcslevesek is beilleszthetőek az étrendbe ebéd részeként, szénhidráttartalmával számolva. A levesek sűrítésére érdemes valamilyen magas rosttartalmú alapanyagot, mint pl. útifűmaghéjat használni. Természetesen ezeket a legjobb nyersen, főzés nélkül elkészíteni, hiszen a hő hatására a gyümölcsök veszítenek értékes vitamin és ásványi anyag tartalmukból.

Mit ér a nyár görögdinnye nélkül?

Ahogy már említettük, gyümölcsökre mindenkinek szükségük van, legyen az illető egészséges, inzulinrezisztens vagy esetleg cukorbeteg. Csupán oda kell figyelni, mikor, mit és mennyit fogyasztunk.

Jó hír, hogy szénhidráttartalmával gondosan számolva, uzsonna részeként, adott esetben lassú szénhidráttal fogyasztva, a nyár egyik kedvenc gyümölcse, a görögdinnye is beilleszthető időnként a cukorbetegek/inzulinrezisztensek étrendjébe.

Vásároljunk helyi termelőtől!

A helyi termékek révén csökkenthető az élelmiszerek szállítási útja, továbbá a termelő, a feldolgozó és a fogyasztó nemcsak fizikailag van „közel” egymáshoz, hanem bizalmi viszony is kialakulhat köztük.

Prebiotikum, probiotikum, szimbiotikum

A Prebiotikum és a probiotikum között csupán egyetlen betű a különbség, de ennek ellenére merőben eltérő funkciókat töltenek be az emberi szervezetben. Nézzük melyek ezek!

Magyar méz – egészséges táplálék

A világ számos helyén foglalkoznak emberek méhészkedéssel és a boltok polcain mindenféle különböző ország mézei, vagy ahhoz hasonló termékek sorakoznak. Segítek, mit kell tudni vásárlás előtt, hogy biztosan magyar, jó minőségű mézet vegyünk.

Mire jó az articsóka?

A mediterrán konyha népszerű zöldsége, érdemes jobban megbarátkoznunk vele. Amíg meleg van, a könnyebb ételeket részesítjük előnyben, nemcsak a bikinihez formált alak megőrzése érdekében, hanem alapvetően kevésbé kívánjuk a nehéz, zsíros ételeket. Aki nem akarja terhelni emésztőrendszerét, azoknak feltárjuk a könnyed emésztés titkát, amelyet az articsóka hatóanyaga rejt.

Természetes tápanyag a gondtalan emésztésért

Az emésztőenzimek feladata, hogy a bejuttatott táplálékot feldolgozzák, alkotórészeire bontsák. Az amiláz nevű, szénhidrátbontó enzimnek köszönhetően az emésztés már a szájban elkezdődik, a hasnyálmirigy, a máj és a bélfalból elválasztódó emésztőenzim pedig a fehérjék és a zsírok bontásában segít. Ha ezekből az enzimekből nincs elég, akkor az emésztés folyamata nem megy végbe zavartalanul.