Menü

A legédesebb gabona

Gabonákkal foglalkozó sorozatunkban ezúttal a kukoricát vesszük górcső alá. A sárga szemcsés finomságot, amelynek, nem is hinnénk, de gyakorlatilag minden része felhasználható.

A kukoricát már közel hétezer éve ismeri és termeszti az emberiség. Őshazája Dél-Amerika, Mexikó, ahol az indián őslakosok kedvenc eledele mind a mai napig. Kolumbusz Kristóf, Amerika felfedezése után, hozta el Európába, innen terjedt el később az egész világon.

Hazánkba török közvetítéssel jutott, innen ered az egyik nép elnevezése is: török búza.

A kukorica rendkívül hasznos és sokrétű növény, hiszen gyakorlatilag minden porcikája jó valamire. A torzsája például kiváló tüzelőanyag, de a kukorica hajat is feldolgozzák, felhasználják, ahogy a szemeket beborító burkot, vagy a csíráját.

A kukoricát mi legtöbbször konzervált formában fogyasztjuk, vagy nyáron, vízben főzve. Pedig számtalan finom és ízletes étel készíthető belőle, vagy a lisztjéből is. Érdemes például kását főzni belőle, amely régen alapételnek számított a magyar konyhában. De többféle leves, húsétel, saláta hozzávalója is lehet.

A kukorica alapvetően sokféle vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz. Legtöbbször magas B-vitamin tartalmát említik. Különösen sok B1, B2, B3 és B6 vitamin található benne. A legelső igazán fontos, hiszen a B1 az idegrendszer működését segíti, afféle jókedv, vagy vidámság vitaminnak is tartják. Ezen kívül A-, C-, E- és K-vitamin is fellelhető benne, ahogy nátrium, kálium, kálcium, magnézium, foszfor, folsav, kén, vas, cink, réz és mangán is.

A meleg és napfénykedvelő kukoricát magas vérnyomásra is ajánlják, de azt is jótékony tulajdonságaként említik, hogy csökkenti a véralvadás idejét, vagyis megakadályozza a vérrögök kialakulását. Ezen kívül a szív működését is segíti.

A kukorica gluténmentes, ezért a belőle készült lisztet a gluténérzékenyek is fogyaszthatják. Gyakorlatilag bármit lehet készíteni belőle, a gyúrt tésztán keresztül a nokedlin át a süteményekig, mindenre jó. Egy kutatás szerint ráadásul a kukorica liszt rendszeres fogyasztásával csökken a fogszuvasodás lehetősége, sőt savlekötő hatású is. Ilyen a friss pattogatott kukorica is. No nem a boltban kapható, ízesített, finomított változatról beszélünk, mert azt jobb inkább elkerülni.

A kukorica olaja is jótékony hatású, leginkább a szívinfarktus megelőző hatása miatt ajánlják. A kukoricacsíra olaj viszont a koleszterin szintet harmonizálja, de segíti a petefészek működését is.

Nem szóltunk még a kukorica hajról, ami a különböző húgyúti, gyulladásos betegségek, fertőzések gyógyszere. Erősen vizelethajtó, de a vesékre is jó. Kínában például a népi gyógyászat sárgaság ellen használja, vagyis a májat is aktivizálja. Sőt, ödémára készítenek belőle kapszulát.

Egy érdekes írásban arról is szólnak, hogy a kukorica ember nélkül képtelen az életre, ugyanis a szemek emberi segítség nélkül nem tudnak kiperegni. Sokan ezt egyfajta bizonyítéknak tartják, miszerint az emberi civilizáció sokkal ősibb, mint ahogy azt jelenleg feltételezik, hiszen 5-7 ezer év alatt a kukorica nem tudott volna vadontermő fajtából a mostanihoz hasonlóvá alakulni.

Fotó:
pixabay.com

Prebiotikum, probiotikum, szimbiotikum

A Prebiotikum és a probiotikum között csupán egyetlen betű a különbség, de ennek ellenére merőben eltérő funkciókat töltenek be az emberi szervezetben. Nézzük melyek ezek!

Magyar méz – egészséges táplálék

A világ számos helyén foglalkoznak emberek méhészkedéssel és a boltok polcain mindenféle különböző ország mézei, vagy ahhoz hasonló termékek sorakoznak. Segítek, mit kell tudni vásárlás előtt, hogy biztosan magyar, jó minőségű mézet vegyünk.

Mire jó az articsóka?

A mediterrán konyha népszerű zöldsége, érdemes jobban megbarátkoznunk vele. Amíg meleg van, a könnyebb ételeket részesítjük előnyben, nemcsak a bikinihez formált alak megőrzése érdekében, hanem alapvetően kevésbé kívánjuk a nehéz, zsíros ételeket. Aki nem akarja terhelni emésztőrendszerét, azoknak feltárjuk a könnyed emésztés titkát, amelyet az articsóka hatóanyaga rejt.

Természetes tápanyag a gondtalan emésztésért

Az emésztőenzimek feladata, hogy a bejuttatott táplálékot feldolgozzák, alkotórészeire bontsák. Az amiláz nevű, szénhidrátbontó enzimnek köszönhetően az emésztés már a szájban elkezdődik, a hasnyálmirigy, a máj és a bélfalból elválasztódó emésztőenzim pedig a fehérjék és a zsírok bontásában segít. Ha ezekből az enzimekből nincs elég, akkor az emésztés folyamata nem megy végbe zavartalanul.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.