Menü

Sétáljunk egyet a terapeutánkkal!

A tavasz elkezdődött, itt az ideje, hogy kimenjünk a szabadba sétálni! Mindannyian hallottuk, hogy a természetben lenni és mozogni nagyon hasznos az egészségünk megőrzéséhez. De mi a helyzet akkor, ha ezt a sétát egy beszélgetős terápiával kombináljuk?

Néhány terapeuta már alkalmazza ezt a módszert, amit gyakran „séta és beszélgetés” terápiának neveznek. „Ahelyett, hogy irodai környezetbe lennénk bezárva, a terápia helyszíne a természetbe helyeződik át” – mondja Denice Clark, atlantai házassági tanácsadó és családterapeuta. Denice szerint ez segít a pácienseknek, hogy ne forduljanak annyira magukba.

A mozgás endorfint termel, amitől jobban érezzük magunkat. Tehát ha valaki depressziós vagy éppen gyász időszakát éli, már az is segíthet az emocionális és mentális állapotának javításában, ha idejét a szabadban tölti. A tanácsadás erre segít rá.

Edward Adams egy olyan páciens, aki híve a terápia ezen fajtájának. „Ha a szabadban vagyok, rendkívül jól érzem magam. Nem vagyok a négy fal közé zárva. Az egész természet az enyém. A park valóban részét képezi a terápiás folyamatnak.

A mai napig csak kevés klinikai kutatást firtatta az ilyen irányú terápia hatékonyságát. Bizonyított azonban, hogy a közlés és a nyitottság ilyenkor jobban teret nyer, és a dolgokba való belelátás is sokkal jobb ezekben a helyzetekben. Az „aha élmény”-t fokozni lehet a fizikai aktivitással.

Denice szerint a séták segítik a pácienseket tudatosságra ébreszteni. Időnként fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy figyeljék az esőt, a légmozgást, a levelek zörgését, azt, ahol éppen az adott pillanatban vannak. Ösztönözni kell őket, hogy hazafelé tartva gondolkodjanak ezeken a természeti csodákon.

Ez a mód sokkal kevésbé hivatalos, a páciensek nyugodtabbnak és szabadabbnak érzik magukat, így a problémáikról is könnyebben beszélnek.

Nem mindenkinek jó?

Vannak kihívások is. A beszélgetéseket bizalmasan kell kezelni. Denice minden alkalommal, mielőtt pácienseivel sétálni indulnak, figyelmezteti őket, hogy ügyeljenek arra, amit nem szeretnének, ha mások is meghallanának. Ő mindig figyel az őket körülvevő emberekre. Ha valakihez túl közel vannak, megállnak, és hagyják őket elhaladni. A terapeutának figyelnie kell arra is, hogy a kliense milyen gyorsan szeretne sétálni.

Ebből kifolyólag bizonyos típusú embereknek az irodai tanácsadás a legjobb megoldás. A négy fal egyfajta határt képez számukra, amely biztonságot teremt.

Edward viszont azt mondja, neki a séták másként segítenek, hogy megnyíljon. A beszélgetéseket könnyedebbé varázsolja, semmit nem érez erőltetettnek. Csak sétálnak, trécselnek és közben jól érzik magukat. Azt mondja, az út, amin sétálnak, mintha valamiféle irányba vinné őket. A séta végére úgy érzi, elért valamit, valamiféle áttörést.

Forrás: edition.cnn.com

A kiégés ismertető jelei

A burnout nemcsak a munkamániások iszonyatos betegsége, mindenkit fenyeget, aki a magánélete és munkája között nem találja meg a harmóniát. A kiégés gyógyítása nehezebb, mint a megelőzése.

Bundás családtag érkezik

Legyen-e egy bundás kis társunk otthon? Egy szőrös családtag érkezésével kapcsolatban mindig van mit megbeszélni. Megbeszéljük, és eldöntjük, hogy lesz. Át kell gondolnunk, hogy ez bizony felelősséggel jár. Mégpedig nem kevés felelősséggel, hiszen egy másik élőlény sorsa és élete függ tőlünk.

Tanfolyamok, amelyekkel lefoglalhatod magad

Hiába tűnik úgy, hogy rohan a világ és vele együtt mi is, mégis rengetegen élnek körülöttünk, a környezetünkben, akik olykor nem tudnak mit kezdeni a felhalmozódott szabadidejükkel. Számukra ajánlunk most néhány szórakoztató tanfolyamot.

Miért olyan nehéz bocsánatot kérni?

Lelki egészségünkre a konfliktusok kifejezetten ártalmasak, mégis nehezen tudjuk elkerülni és lezárni azokat. Pedig olykor egy-két szón múlna csak. De bocsánatot kérni és megbocsátani egyaránt nagyon nehéz.

Miért van szükségünk sematikus dolgokra az életünkben?

A körülöttünk lévő világ teli van átlagos, megszokott jelenségekkel. Ugyanaz a boldog befejezés a könyvekben, ugyanaz a kettősség a filmekben, ugyanúgy botladozó emberek a mozivásznon, és ugyanazok a tipikus életutak a barátaink között. A biztos pontokra épülő történeteknek pedig általában van keletje, s ezek sokszor az életünkben is megjelennek. De miért szeretjük a sémákat?