Menü

A szakítást követő legnehezebb időszak - a várakozás

Amikor egy párkapcsolat véget ér, hirtelen az ismeretlennel találkozunk. A hiány, amit a veszteség okoz, arra vesz rá minket, hogy különböző okokat próbálunk találni, miért is lett vége a kapcsolatnak. Ilyenkor igyekszünk megismerni az ismeretlent. Úgy érezzük, kényelmetlen helyzetbe kerültünk. Olyan helyzetbe, ami elviselhetetlen, torz, üres, ijesztő, kétségbeejtő, amelyből mintha nem lenne kiút. Mintha nem lenne választásunk, merre haladjunk tovább. De próbáljunk értelmet adni annak, ami történik!

A hiányt olyan óriásinak érezzük, hogy nincs elég válasz a világon, amivel az űrt kitölthetnénk. Amikor a kimenetel nincs a kezünkben, válaszokra várni, valamint arra, hogy jobban érezzük magunkat, vagy hogy újra egyben legyünk - olyan, mintha élet-halál kérdése lenne. Megoldásra áhitozunk. Arra, hogy megértsük vagy meghatározzuk, mi is történik valójában, vagy mi történt, hiszen el akarjuk érni, hogy megkönnyebbülhessünk.

Ebben a várakozási időben a hiány érzésével karöltve az idő rendkívül lassan telik, és eközben ráadásul gondolatáradattal látjuk el magunkat, kérdéseket halmozunk fel arról, vajon hogyan fogunk ezen túljutni, mi fog történni velünk az elkövetkezendő időszakban.

Elkezdünk azon gondolkodni, vajon mi lenne, ha ismét együtt lennénk. Mert ha nem ez fog történni, akkor vajon mi garantálja, hogy a jövőben is érezhetjük még magunkat jól és szerethetünk? Nyilván nincs semmi és senki, aki meg tudná jósolni a jövőnket.

Fájdalmas tudni, hogy nem születik válasz hirtelen a feltett kérdéseinkre. A legnehezebb rész azonban a várakozás. Az a várakozás, ami szinte kibírhatatlan szorongással jár.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy nincs semmi, ami csillapítani tudná a hihetetlen méreteket öltő diszkomfort érzetünket. Rá kell viszont jönnünk arra, hogy nem várhatjuk el, hogy a válaszok kívülről érkezzenek. Jobb tudni, hogy ez csak egy átmeneti időszak, és ez az érzés elkerülhetetlen, amikor egy veszteség feldolgozásán munkálkodunk. Igyekezzünk elfogadni, hogy a fájdalom és a szomorúság ebben az időszakban hozzánk tartozik. Ezek az érzések ilyenkor a veszteségre adott természetes válaszaink, és ez az egyetlen módja annak, hogy túljussunk a nehéz időszakon.

Realizáljuk, hogy nincs az a mennyiségű gondolathalmaz, ami ki tudná tölteni a bennünk lakozó űrt, viszont ez segít abban, hogy később ismét önmagunk legyünk. Ha számolunk a valósággal, hogy abban a pillanatban fájdalommal küzdünk, az a valami! Elfogadni a valóságot - hogy együtt kell élnünk az ismeretlennel, ez fog minket átsegíteni.

Pszichológusok és más szakemberek gyakran hallják a következő kérdéseket:
- Mennyi ideig kell várnom? Mennyi ideig tart majd, hogy túljussak ezen?
- Tart, ameddig tart. - hallják leggyakrabban a választ.

Egyszerre mindig csak egy lépést tehetünk. Az aggódást és az idegeskedést tudjuk csillapítani például azzal, ha belegondolunk, hogyan éreztük magunkat tegnap vagy akár öt perccel ezelőtt. Csak a saját érzéseinkhez tudjuk mérni a változást. Mi élünk a saját bőrünkben, megvannak a saját élményeink és tapasztalataink, az egyéni fájdalmaink és kapcsolatainkat is egyedi módon értjük meg és értelmezzük.

Forrás: https://www.psychologytoday.com

A boldog emberek 8 közös tulajdonsága

Mindenki boldog szeretne lenni, ezért az elmúlt évek során a tudományos kutatások is nagyobb hangsúlyt fektettek erre a témára. De vajon mi teszi boldoggá a legtöbb embert?

A magabiztos randizás titkai

Mindegy, hogy egy baráttal találkozol, akibe potenciálisan beleszerethetsz, vagy van egy foglalásod este 7-re egy remek étterembe - ha valaki olyannal töltöd az idődet, aki meglehetősen érdekel, az bizony stresszes és izgalmas lehet! Hogyan lehet ezt a szemléletmódot megváltoztatni?

Sokan nem szeretnek egyedül lenni

A modern digitális technika világában, ahol a közösségi média ekkora teret hódított, nehéz egyedül lenni. Mégis sokan magányosak így is. Miért?

A „halott hálószoba” jelenség és megoldásai

Az együtt élő párok elég magas százalékát sújtja a halott hálószobának nevezett jelenség. A nevéből vajmi egyszerű kikövetkeztetnünk, mit is jelent: nincs meg köztük a „normálisnak” ítélt szexmennyiség. De van-e rá megoldás?

Parancsolatok „Boldogságterv” mintára

Sokan ismerik Gretchen Rubin Boldogságterv című könyvét. Ebben egy nő életéről olvashatunk, aki nem érzi magát teljesen boldognak, majd elkezdi átalakítani tudatosan az életét önmaga tizenkét parancsolata szerint. Erre a példára alkottam meg a saját – nem tizenkettő, de sokparancsolatomat.