Elfogadás-így könnyebb az élet
Dicséretes, ha valaki szeretne magán változtatni és ezért tesz is valamit. De érhet-e el komolyabb eredményt, ha már az elejétől kezdve nem tudta magát elfogadni?
Persze kitartó munkával és akarattal bármit el lehet érni. De ha már úgy állunk neki az edzésnek, hogy nem vagyunk magunkkal jóban, nem fogadtuk el, hogy jelenleg így nézünk ki, ahogy, akkor jóval nehezebb lesz elérni a célunkat.
Ha eleve nem szeretjük magunkat, akkor dolgozhatunk akármennyit, edzhettünk napi több órát is nehezen fogjuk érzékelni a változást, és mivel az elejétől kezdve nem fogadtuk el magunkat, nehezebben fedezzük fel a változást, és hiába mondja bárki is, milyen szép eredményeket értünk el, magunkon nem fogjuk látni.
Az elfogadást segítheti, ha kimondjuk, mi a problémánk magunkkal. Odaállunk a tükör elé, belenézünk, és konkrétan megfogalmazzuk, hogy min kellene változtatni. Így az elérni kívánt célokat is konkrétabban meg tudjuk fogalmazni, így már tudjuk, mit szeretnénk elérni. Ha nem csak úgy általánosságban nem fogadjunk el testünket, hanem tisztában vagyunk, min kellene javítani, már maga a gondolat és a kibékülés önmagunkkal olyan pozitív folyamatot indít el, ami sokban hozzájárul a kitartáshoz és a változásokat is jobban észrevesszük, amiből további erőt nyerhetünk a folytatásra.
Fotó:
sxc.hu
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?