Elfogadás-így könnyebb az élet
Dicséretes, ha valaki szeretne magán változtatni és ezért tesz is valamit. De érhet-e el komolyabb eredményt, ha már az elejétől kezdve nem tudta magát elfogadni?
Persze kitartó munkával és akarattal bármit el lehet érni. De ha már úgy állunk neki az edzésnek, hogy nem vagyunk magunkkal jóban, nem fogadtuk el, hogy jelenleg így nézünk ki, ahogy, akkor jóval nehezebb lesz elérni a célunkat.
Ha eleve nem szeretjük magunkat, akkor dolgozhatunk akármennyit, edzhettünk napi több órát is nehezen fogjuk érzékelni a változást, és mivel az elejétől kezdve nem fogadtuk el magunkat, nehezebben fedezzük fel a változást, és hiába mondja bárki is, milyen szép eredményeket értünk el, magunkon nem fogjuk látni.
Az elfogadást segítheti, ha kimondjuk, mi a problémánk magunkkal. Odaállunk a tükör elé, belenézünk, és konkrétan megfogalmazzuk, hogy min kellene változtatni. Így az elérni kívánt célokat is konkrétabban meg tudjuk fogalmazni, így már tudjuk, mit szeretnénk elérni. Ha nem csak úgy általánosságban nem fogadjunk el testünket, hanem tisztában vagyunk, min kellene javítani, már maga a gondolat és a kibékülés önmagunkkal olyan pozitív folyamatot indít el, ami sokban hozzájárul a kitartáshoz és a változásokat is jobban észrevesszük, amiből további erőt nyerhetünk a folytatásra.
Fotó:
sxc.hu
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.