A bántalmazás tünetei gyermekeknél
Ma Magyarországon egyre kevésbé számít tabutémának a gyermekbántalmazás, mégis sok esetben a szülők, tanárok és más gyermekekkel foglalkozó szakemberek nehezen beszélnek erről. Nem tudják mik a jelei, mi a teendő, ha ezeket észlelik.
„Biztosan máshogy fogom csinálni, mint a szüleim”- vagy mégsem?
„Biztosan máshogy fogom csinálni, mint a szüleim” mondat igen csak fájdalmas, de lássuk, be szerintem minden ember száján kicsúszik egyszer. Akkor is, ha nem komoly dolgok kapcsán hagyja el a szánkat. Gondolok itt olyanra, hogy ebéd előtt nem ehettem csokit gyerekként. De meg tudunk annyira változni, vagy máshogy nevelni saját gyerekeinket, hogy ne köszönjön vissza a szüleink mintája?
Az elhagyatottság csapdája
Azért szeretem az idegtudományt, mert sok, látszólag érthetetlen jelenségre racionális magyarázatot tud nyújtani. Például arra, hogy ha egyszer – különös tekintettel életünk egy igen érzékeny, kiszolgáltatott időszakára, mondjuk gyerekkorra – elhagytak minket, miért ismétlődik az elhagyatottság traumája újra és újra, ha fene fenét eszik is.
Az afáziáról
Az afázia egy szerzett nyelvi és kommunikációs zavar. Leggyakrabban stroke, de agyi sérülés, daganatos megbetegedés, agyhártyagyulladás vagy balesetek következtében is bekövetkezhet. A beszédzavarral együtt, sérülhet a beszéd, írás, olvasás és a számolás képessége is. A betegnek újra meg kell tanulnia ezeket a tevékenységeket.
Állandóan bocsánatot kérsz?
Azt mondják, kicsi korban meg kell tanítani a gyerekeket bocsánatot kérni, hogy tudják, valami olyat tettek, mondtak, ami másnak nem esett jól, ezzel a későbbiekben a társas kapcsolatokat könnyebben és jobban fogja kezelni. A bocsánatkérés a kommunikáció egyik alapköve.
Tokofóbia, a nőket érintő félelem
A terhesség és a gyermekszülés egy igen meghatározó esemény a nők életében, ami nem csak a jövővel kapcsolatban kelthet aggodalmat, hanem félhetnek a fájdalomtól, vagy egy rosszabb kimenetelű szüléstörténettől is. Az aggodalom természetes velejárója a babavárás időszakának, de ennek is van egy egészséges határa.
Természetes módszerekkel az ősz hajszálak ellen!
Sokan elkeserednek, amikor meglátják az első ősz hajszálakat, mely akár bizony nem ritkán már huszonéves korban is előfordulhat! Miért őszülünk és mit tehetünk ellene?
Az álmok és a valóság határán
Mindig érnek újabb és újabb tapasztalatok, amelyek a mindennapjaink szerves részét képezik. Ezekből építkezve élünk, mesélünk, cselekszünk. És, amit nem gondoltunk volna, ezek formálják az álmainkat.
Régebbi „traumák”
Az ember élete során számos olyan dolog történik, ami a későbbi életére hatással van. Nem csupán azért, mert a következményei a jövőben is megnyilvánulhatnak, hanem azért is, mert a személyiségformáláshoz szorosan hozzá tartoznak ezek az élmények. Előfordulhat, hogy valamilyen történésnek vagy jelenségnek hosszú ideig nem tulajdonítunk semmi jelentőséget, mégis érezni fogjuk a hatását később.
Szomorú zene, szomorú napok?
A zenei ízlésünk évezredek óta változásban van. A zene az egyik legösszetettebb kifejező eszköz. Minden eleme sugall valamit, és elér valamilyen hatást. Hogy milyet, az viszont személyektől is függ, teljesen egyéni is lehet. Mégis mi lehet annak a jelenségnek az oka, amire mostanában felfigyelhetünk, vagyis hogy a lágyabb, melankolikusabb dalok iránti kereslet tartósan nagyobbnak bizonyul?
Mesével a gyógyulásért
A művészetterápia bizonyítottan segít lelki és mentális problémákon, traumák és tragédiák feldolgozásában. Ennek egyik ága, az egyre ismertebbé váló meseterápia, ami Magyarországon leginkább Boldizsár Ildikó nevéhez köthető.
Hasznos-e számunkra a versírás?
Van egy bizonyos korosztály 12 és 23 év között, akik között mostanában rendkívül népszerű szokás lett a költészet. Van, akinek a verseit csakis az asztalfiók látja rajta kívül, de sokan megmutatják a világnak is műveiket. Mi az oka, hogy pont ebben a korosztályban hódítanak a versek?
A válásról
Napjaink legkényesebb témája, és egyben egyre növekvő problémája lett a válás, amelyre lassan olyan természetesen gondolunk, mintha csak bárkivel megtörténne. De miért van ez, és miért nem próbáljuk elkerülni?
A depressziót (f)okozó belső tényezők
Ha valaki depresszióban szenved, a pszichológusnak az az egyik legnehezebb feladata, hogy rájöjjön, milyen hatások, események alakították azt ki. Számos oka lehet az állapotnak, de a legfontosabb folyamatok, az elmében mennek végbe.
Egy auschwitzi túlélő vallomása és az #énis mozgalom
Ki mástól lenne hitelesebb az életnehézségek feldolgozásának témaköre, mint dr. Edith Eva Eger pszichológustól, aki maga is túlélte és feldolgozta az auschwitzi élményeit? S miként segíthet az útja azoknak a nőknek, akik az utóbbi időszakban a #metoo felhívás részeként elmondták, hogy erőszak(oskodás) áldozatai voltak?
Hogyan lépjünk túl a szülési trauma problémakörén?
Sokan még nem is hallottak a szülési trauma fogalmáról. Néhány esetben azonban a nehéz szülés poszttraumás stresszbetegséget is okozhat.
Könyvajánló az elszármazott keresztény arab történészről
Hogyan lehet az ember élete nyugodt és kiegyensúlyozott egy gyermekkori trauma, egy háborús időszak és egy disszidálás átvészelése után? Hogy lehet egy teljesen más kultúrába beilleszkedni? Mikor és miért érdemes visszamenni szülőhazánkba? Mit tegyen az ember, ha több különböző vallási háttérrel rendelkező barátja van a világ minden táján?
Tragédia utáni felépülés kutyákkal – miért jó?
Számos tanulmány jelent már meg arról, hogy a kutyák különleges képességgel megáldott lények, mellyel hatást gyakorolnak az emberi érzelmekre, hangulatra és a stresszre. Miért és mivel képesek erre?
Az allergia lelki okai
Sokan nem is tudják, hogy az allergiát sok esetben lelki okok váltják ki. Az ember valamilyen élethelyzetre, lelki tényezőre lesz allergiás, ennek pedig csak információ-továbbítója az allergén anyag. Érdemes ennek utánajárni.
Szakszerű segítség
Egyre többen fordulnak lelki problémákkal is szakszerű segítséghez, míg korábban pszichológushoz járni inkább titkolni való dolog volt, ma már szinte divatossá vált.
Katatim imagináció – lélekgyógyítás a saját képzeletünk segítségével
Hallott már a katatim imaginációról? Ez egy olyan pszichoterápiás eljárás, amely során az egyén gyakorlatilag meditatív állapotba kerül, és a lelki vezető segítségével valamilyen képre vetíti rá saját személyiségét, a tudatalattijában rejlő eseményeket, vagy érzéseket.
Áteredő traumák
A negatív élmények, traumák pszichés hatásai jól ismertek. A traumához kapcsolódó elfojtott érzelmek különösen rossz hatással lehetnek az áldozatok életére. De vajon lehetséges az, hogy olyan traumák negatív következményeit is cipeljük magunkkal, melyeket közvetlenül nem is mi éltünk át?
A sírás egészségmegőrző hatása
Tévedés azt hinni, hogy a sírás csak a gyerekek esetén támogatott érzelmi reakció: a felnőttek egészségére jó hatással van, ha engedik eleredni a könnyeiket.
A szex utáni levertség normális lehet
Többféle kutatás is foglalkozott már azzal, hogy az ember rosszkedvet érezhet a szexuális együttlétek után. Azért kezdtek többen is foglalkozni a kérdéssel, mert érdekesnek találták, hogy a jelenség szinte független lehet a szexuális együttlét minőségétől. A szeretett személlyel való kellemes és kielégítő szeretkezés után ugyanúgy felléphet!
Mit tegyünk, ha jön a pánik?
Pszichológusok szerint a pánikroham átélése nagyon gyakori jelenség, de a roham még nem feltétlenül pánikbetegséget jelent, persze idővel krónikussá válhat. De van jó hír is. Méghozzá az, hogy jól kezelhető betegségek közé tartozik, mind tüneti, mind hosszú távú szinten is.
Milyen a világba vezető út?
Arról, hogy egy anya hogyan éli meg a szülést, rengeteg általános tudás és személyes tapasztalat halmozódik fel a kismamák elmesélései alapján. Lelki és fizikai tényezőket egyaránt fel tudunk sorolni, azzal kapcsolatban, hogy milyen érzés a szülés (anélkül is, hogy mi magunk szültünk volna). Kérdés inkább az, hogy a babák hogyan élik át, hiszen minden bizonnyal nagyon meghatározó tapasztalat a születés, de hát ugye erről „baba beszámolót” nem kapunk.