A haza és az emberség kötelez
- Dátum: 2025.11.23., 18:21
- Vass Attila
- békefenntartó, haza, katona, misszió
Pár napja bemutatták a nagy állami támogatással megtolt Sárkányok Kabul felettet, amely a roppant vérszegény magyar akciófilm zsánerba igyekszik friss vért pumpálni miközben az afganisztáni békefenntartóink humanitárius munkájának állít emléket. Pörgős csatajeleneteket legalább profi díszletekkel és kameramunkával ígért a trailer. Ezek után (remélem) egy emberként reméltük, hogy politikai terheltsége ellenére egy szórakoztató film készül majd el.

Kezdjük az alapoknál. Engem nem érdekel, egy film mennyibe kerül, még akkor is, ha ezúttal milliárdos nagyságrendű állami dotációról beszélhetünk. Nyilván ez a Honvédelmi tárca presztízsberuházása, önreklámja, saját munkájának propagandája, szóval értitek. De nekem, a nézőnek ez egy mozi, nagy betűvel, és a túltolt honi zászlólibegtetések mellett a történelem kis szelete érdekes, amit megmutat, illetve maga az összélmény a vásznon, ami átjön.
Mindkét szinten apró hibái ellenére Dyga Zsombor nagyjátékfilmje átvitte a képzeletbeli lécet. A film nemhogy hitelesnek hatott, hanem egyenesen beszippantott és a kissé didaktikus szerkezete, a főbb karakterek kevésbé felvázolt háttere ellenére is kifejezetten szórakoztató. Az akciójelenetek simán hozzák az etalonnak tartott amerikai szintet (gondolok itt az ideológiai jóízlés és agyhalál definíciójára a Sólyom végveszélybenre, valamint társaira). A kameramunka és a díszletek tanítani valóak, a színészek hozzák, amit kell. A sztori váza, egy bátor katona (Jászberényi Gábor) és egy orvosnő (Mészáros Blanka) románca azonban fájóan nincs kibontva, de legalább a mozi menetidejére nem lehet emiatt se panasz. Tökéletes passzol a Kabul tálibok általi újra elfoglalásakor magyar katonai segítséggel lezajlott diplomaták kimentésének történetéhez a bő száz perc.

A film élménye rendben van, egy pillanatig sem éreztem üresnek a látottakat. Nincs felesleges zászlólengetés, sem politikai lózung, csak pár bátor hazafi, aki tette a dolgát. Ez a Sárkányok Kabul felett legmélyebb alapkoncepciója is egyben. Azon kevés magyar film egyikére leltem a moziban, amely nemcsak szórakoztató, edukatív, hanem izgulni is lehet rajta honfitársainkért. Én már alig várom a rendezői változatot, amely talán jobban bemutatja a szereplők mozgatórugóit. Ha ez a mozi amerikaiakról, egy amerikai történetről amerikaiaknak szólna, gyanítom sokkal többen néznék meg itthon a nagyvásznon, sajnos. Ez azonban egy jelenség, egy kulturális anomália, ami nem kell, hogy levonjon bármit is ennek a remek magyar akciófilmnek az értékéből.
A gonosz bennünk él?
A Budapesten forgatott új Russell Crowe film a nürnbergi perről sok premiercsúszás után végre beért a honi mozikba is. A színészek elitek: Michael Shannon (A víz érintése) a főügyész, Rami Malek (Bohém rapszódia) a pszichológus, aki a jócskán meghízott kedvelt új-zélandi -ausztrál fenegyerekünk által alakított Göringet, illetve sorstársait analizálja a híres per alatt. Erős és roppant érzékeny témát érint, amely reméltük, hogy oktatófilmnek csakúgy, mint történelmi filmnek is megállja majd a helyét. Lássuk összejön-e a várva várt Oscar-eső.
Pandora még mindig egyedi, a tartalom viszont ismerős
James Cameron három évvel A víz útja után újra bizonyítani akarja, hogy az Avatar-széria még mindig képes megrengetni a mozitermeket. A Tűz és hamu minden eddiginél nagyobb, zajosabb és sötétebb fejezetként vonul be a filmtörténelembe. A kérdés inkább az, hogy az epikus megvalósítás mögött maradt-e még valódi újdonság.
Az antihősök új dimenziója a Marvel-univerzumban
Az idén videón is már megjelent Mennydörgők* egy olyan társaság története, amelyet nem külső kényszer, hanem a saját változni akarásuk húz egy irányba. Mindannyian cipelik a maguk hibáit, traumáit, de mégis egymás mellett találják meg azt a ritmust, ami a sztori végére valódi csapattá formálja őket. A hangulat és a dinamika könnyen felidézheti A galaxis őrzőit, de a fókusz itt jóval személyesebb, valamint sokkal inkább szól a szereplők közötti dinamikáról.
Egy nélkülöző nemzet szülöttei
Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.
Del Toro újraéleszti a Frankensteint
„Él-váltás” – a modern Frankenstein-történet új kiadását láttuk a minap férjemmel, a Frankenstein (2025) című filmet, amelyet Guillermo del Toro maga írta és rendezte, és amely a klasszikus Frankenstein; or, The Modern Prometheus-regény most már nemcsak adaptációja, hanem – részben – újragondolása is.