Menü

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

A sajátszabályos gyerek kifejezés egyre gyakrabban hallható, amikor a gyerekek fejlődéséről beszélünk. Ez a szó szerencsére egyre elfogadottabban és pozitívabban cseng, mivel vannak gyerekek, akik kicsit másképp érzékelik vagy értelmezik, ezáltal másképp kezelik a világot. Nem betegek, nem is rosszak, és végképp nem kell őket megjavítani, vagy átnevelni. Egyszerűen másképpen működnek, egy olyan egyedi szabályrendszerben élik az életüket, és csak így képesek eligazodni a mindennapokban sűrű rengetegében.

A sajátszabályosság többféle formában jelentkezhet egy gyermeknél. Gyakran kapcsolódik az autizmushoz, ADHD-hoz, tanulási vagy érzékszervi sajátosságokhoz, de nem kell feltétlenül diagnózishoz kötni. Sokszor egyszerűen csak arról van szó, hogy a gyerek intenzívebben reagál az ingerekre, másféle tempóban tanul, vagy eltérő módon dolgozza fel az érzelmeket, mint társai. Ezek a gyerekek nem betegek, vagy elmaradottak, sőt, lehet, hogy elképesztő a memóriájuk, tökéletesen összpontosítanak olyasmire, ami érdekli őket, vagy kiemelkedően kreatívak.

Nehézségük azonban az, hogy könnyen túlterhelődhet az idegrendszerük a zajban, tömegben, vagy akkor, amikor túl gyorsan változnak körülöttük a dolgok. Előfordulhat, hogy nehezebben fejezik ki magukat, vagy az új szabályokat nehezebben fogadják el, mert számukra a kiszámíthatóság biztonságot jelent. Itt jönnek képbe a felnőttek, akiknek a szerepe ebben kulcsfontosságú. Sajnos a mai pedagógia rendszer, az integrálás az osztályokba nem mindig teszi lehetővé az ehhez alkalmazandó megoldást. A legfontosabb, hogy a szülők, pedagógusok és környezetük ne a „miért nem tud úgy viselkedni, mint mások” kérdésre keressenek választ, ne egy sémára működő gyerekeket akarjanak.

A cél, hogy mi tudjunk valamilyen módon alkalmazkodni az ő világukhoz, hogy könnyebb legyen számukra a mindennapi élet. A megértéshez hozzátartozik az is, hogy ne várjunk azonnali alkalmazkodást tőlük. A sajátszabályos gyerekek nem szándékosan viselkednek máshogy vagy mondhatnák, hogy „szabálytalanul”, sokszor épp az idegrendszerük működik úgy, hogy bizonyos helyzeteket nehezebben tudnak kezelni. Például segíthet, hogy ha előre jelezzük a változásokat, nem egyből a mélyvízbe dobjuk őket, vagy csendes pihenősarkot alakítunk ki nekik akár otthon, akár a teremben, ahol kicsit megpihenhetnek. El kell kezdeni értékelni ezeket a gyerkőcöket, hiszen ők azok, akik valami igazán fontosat taníthatnak, vagy tehetnek hozzá az életünkhöz.

A sajátszabályos gyerek nem rossz vagy hibás, csupán megértésre, elfogadásra és szeretetre vágyik. Amint megkapja a megfelelő pozitív visszajelzéseket, szárnyalni fog, és megtalálja helyét a világban.

Miért félünk a pókoktól? – Tippek a rettegés legyőzéséhez

A pókoktól való szorongás az egyik leggyakoribb fóbiának számít a világon. Sokan még az apró teremtmények látványától is pánikba esnek, miközben racionálisan tudják, hogy az állat ártalmatlan. Honnan ered azonban ez a zsigeri reakció, és mit tehet az, aki nem akar minden sarokban potenciális veszélyt látni?

Gazdasági szorongás, egy ma már mindennapos gond

Sajnos sokan ismerjük az érzést, amikor arról beszélünk, hogy aggódunk a pénzügyi helyzetünk miatt, van, akinél már szorongással is jár. Nézzük, hogy mi is ez valójában és mit tehetünk ellene.

Mit jelent a tudatos jelenlét, és miért érdemes gyakorolni?

Nagyon sokat hallani azt, hogy mennyire fontos a tudatos hójelenlét az életünk minden területén, de ez vajon mit jelent és miért van szükségünk rá?

Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?

Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.

Tanítsuk önállóságra: kell-e a gyereknek házimunkát végeznie?

Sok szülőben felmerül a kérdés: vajon használunk vagy ártunk gyermekünknek azzal, ha bevonjuk a háztartási feladatokba? A mai világban, amikor az iskoláskorú gyerekek jelentős terhelés alatt állnak, rengeteg a tanulnivaló és kevés az igazán felszabadult szabadidő, érthető a dilemma.