Jön a mesterséges intelligencia
- Dátum: 2014.01.29., 12:07
- kutatás, Mesterséges intelligencia, önálló tanulás, program, számítógép, technológia
A mesterséges intelligencia leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a számítógépek képesek a tanulásra, ami iszonyatos távlatokat adhat fejlődésüknek és szerepüknek. Nem mellesleg, a mi világunkat is alaposan átformálhatják.
Ami eddig fura sci-fik témája volt, lassan valósággá válik. A világ számos pontján, sok száz millió dollár beruházással, sokszor egymással versengve kutatják a mesterséges intelligenciát. A fejlesztések olyan szinten vannak, hogy már léteznek tanulni képes, működő szoftverek. Ezeket összekötik egy hatalmas adatbázissal, amelyből – önállóan - tudást, ismereteket merítenek.
Az átlagember fejében persze ilyenkor máris a mozikban látott, emberekre támadó robotok és számítógépek rémképe rejlik fel. Az biztos, hogy a mesterséges intelligencia birtoklása komoly hatalmat ad a tulajdonos kezébe, és valószínűleg eljön az az idő is, amikor ezek a fejlesztések az emberré/emberivé válás határát kezdik súrolni. Úgy tűnik, az irány megváltoztathatatlan, ezért az előttünk álló, egyre gyorsabban csökkenő időben alaposan fel kell majd rá készülnie az emberiségnek.
Ezek a programok már most képesek kommunikálni az emberrel, kérdésekre válaszolnak előzetes tanulás nélkül, valamint képeket, tárgyakat ismernek fel úgy, hogy korábban semmilyen ismeretet nem kaptak az adott témában.
Nyilvánvaló, hogy a mesterséges intelligenciát az élet számos területén lehet hatékonyan alkalmazni, a gazdaság, az orvostudomány, a pénzvilág bátran támaszkodhat rá. Ugyanakkor könnyű belátni, hogy katonai fejlesztése, alkalmazása kézenfekvő, és emellett komoly veszélyeket magában hordozó dolog.
A Deep Blue már 1997-ben legyőzte a sakkvilágbajnokot, és azóta a technológia komoly fejlődésen esett át, a folyamat vége, valamint eredménye emberi és mesterségesen létrehozott „ésszel” egyaránt nehezen megjósolható.
Fotó:
pixabay.com
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.