Menü

Felébredhetünk műtét közben?

Gyakori kórházi filmklisé, hogy a páciens felébred a műtőasztalon a beavatkozás közben. Minden fájdalmat érez, de nem tud mozogni.

Műtét közben történő felébredés a valóságban is előfordulhat, ám ezek a film jelenetek mégis távol állnak az igazságtól.

Szaknyelven intraoperatív ébrenlétnek nevezik azt a jelenséget, amikor a beteg műtét közben magához tér. Többnyire néhány másodpercig tartó éberebb állapotról van szó ilyenkor, az azonban, hogy a páciens valóban felébred és fájdalmat is érez, rendkívül ritka helyzet. Utóbbi eset egyébként már orvosi műhibának minősül.

Az aneszteziológus altatóból, fájdalomcsillapítóból és izomlazítóból álló gyógyszerkoktél segítségével kapcsolja ki a tudatot és a fájdalomérzetet. Komoly szakértelmet igényel az arányok megítélése, és az életjelek alapján történő azonnali beavatkozás életveszély esetén. Ráadásul a betegek érzékenysége és reagálása az altatószerekre nagyon különböző lehet, befolyásolja a testsúly, az életkor, az egészségi állapot és az is, hogy a páciens milyen gyógyszereket szed rendszeresen.

Egyébként egyre inkább előtérbe kerülnek az alternatív technikák használata is, például a szuggesztív terápia alkalmazásával hatékonyabbá tehető az altatás. (Bizonyítottan kevesebb gyógyszerre van szükség, ha páciens nyugodtabb. )

Amerikai felmérések szerint a betegek 3-5 százaléka tud felidézni műtét után a műtét során megtörtént momentumokat, ám ez még nem jelenti azt, hogy teljesen éberen, fájdalomérzettel élték volna át a műtétet. Ráadásul a szakemberek szerint ezek az emlékképek inkább álomszerűek, és nem feltételeznek éber állapotot.

Fotó:
pixabay.com

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.