Menü

Felébredhetünk műtét közben?

Gyakori kórházi filmklisé, hogy a páciens felébred a műtőasztalon a beavatkozás közben. Minden fájdalmat érez, de nem tud mozogni.

Műtét közben történő felébredés a valóságban is előfordulhat, ám ezek a film jelenetek mégis távol állnak az igazságtól.

Szaknyelven intraoperatív ébrenlétnek nevezik azt a jelenséget, amikor a beteg műtét közben magához tér. Többnyire néhány másodpercig tartó éberebb állapotról van szó ilyenkor, az azonban, hogy a páciens valóban felébred és fájdalmat is érez, rendkívül ritka helyzet. Utóbbi eset egyébként már orvosi műhibának minősül.

Az aneszteziológus altatóból, fájdalomcsillapítóból és izomlazítóból álló gyógyszerkoktél segítségével kapcsolja ki a tudatot és a fájdalomérzetet. Komoly szakértelmet igényel az arányok megítélése, és az életjelek alapján történő azonnali beavatkozás életveszély esetén. Ráadásul a betegek érzékenysége és reagálása az altatószerekre nagyon különböző lehet, befolyásolja a testsúly, az életkor, az egészségi állapot és az is, hogy a páciens milyen gyógyszereket szed rendszeresen.

Egyébként egyre inkább előtérbe kerülnek az alternatív technikák használata is, például a szuggesztív terápia alkalmazásával hatékonyabbá tehető az altatás. (Bizonyítottan kevesebb gyógyszerre van szükség, ha páciens nyugodtabb. )

Amerikai felmérések szerint a betegek 3-5 százaléka tud felidézni műtét után a műtét során megtörtént momentumokat, ám ez még nem jelenti azt, hogy teljesen éberen, fájdalomérzettel élték volna át a műtétet. Ráadásul a szakemberek szerint ezek az emlékképek inkább álomszerűek, és nem feltételeznek éber állapotot.

Fotó:
pixabay.com

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?