Felébredhetünk műtét közben?
- Dátum: 2014.02.27., 11:51
- altatás, altatószer, aneszteziológus, éber állapot, műtét
Gyakori kórházi filmklisé, hogy a páciens felébred a műtőasztalon a beavatkozás közben. Minden fájdalmat érez, de nem tud mozogni.
Műtét közben történő felébredés a valóságban is előfordulhat, ám ezek a film jelenetek mégis távol állnak az igazságtól.
Szaknyelven intraoperatív ébrenlétnek nevezik azt a jelenséget, amikor a beteg műtét közben magához tér. Többnyire néhány másodpercig tartó éberebb állapotról van szó ilyenkor, az azonban, hogy a páciens valóban felébred és fájdalmat is érez, rendkívül ritka helyzet. Utóbbi eset egyébként már orvosi műhibának minősül.
Az aneszteziológus altatóból, fájdalomcsillapítóból és izomlazítóból álló gyógyszerkoktél segítségével kapcsolja ki a tudatot és a fájdalomérzetet. Komoly szakértelmet igényel az arányok megítélése, és az életjelek alapján történő azonnali beavatkozás életveszély esetén. Ráadásul a betegek érzékenysége és reagálása az altatószerekre nagyon különböző lehet, befolyásolja a testsúly, az életkor, az egészségi állapot és az is, hogy a páciens milyen gyógyszereket szed rendszeresen.
Egyébként egyre inkább előtérbe kerülnek az alternatív technikák használata is, például a szuggesztív terápia alkalmazásával hatékonyabbá tehető az altatás. (Bizonyítottan kevesebb gyógyszerre van szükség, ha páciens nyugodtabb. )
Amerikai felmérések szerint a betegek 3-5 százaléka tud felidézni műtét után a műtét során megtörtént momentumokat, ám ez még nem jelenti azt, hogy teljesen éberen, fájdalomérzettel élték volna át a műtétet. Ráadásul a szakemberek szerint ezek az emlékképek inkább álomszerűek, és nem feltételeznek éber állapotot.
Fotó:
pixabay.com
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.