Menü

Mi motivál minket a munkában?

A humánerőforrás menedzsment területén fontos kérdés a szakértők számára, hogy milyen tényezők határozzák meg a munkakedvet és a teljesítményt. Ugyanakkor ez a téma a személyes pályafutás kapcsán is tisztázandó, önismereti kérdés.

A HR Portal által végzett motivációs kutatás (2013) során azt vizsgálták, hogy Magyarországon alapvetően milyen szempontok határozzák meg a munkavilágában elért teljesítményeket, vagyis miért hajtunk mi tulajdonképpen. A vizsgálat eredményei egyáltalán nem meglepőek, első helyen a pénzbeli juttatások állnak a motivációs bázisok között. Nyilvánvaló hogy ennek ellenére nem szabad túl becsülni a pénz motiváló hatásait. A „motivációs piramisunk” alján az alapvető szükségletek kielégítése játszik fő szerepet, na már most az ebből adódó biztonságérzetet nyilvánvalóan meghatározza a gazdasági-, illetve egzisztenciális helyzet.  Bár sokféle szükséglet kielégítése anyagi javakhoz kötött, de ettől függetlenül ez mégis csak a „piramis alja”.

A tudatos karriertervezés szempontjából nagyon fontos lenne, ha mindenki elgondolkozna azon, hogy őt mivel lehet leginkább motiválni. Tulajdonképpen a pályaválasztás alapja is, ezen önismereti kérdések tisztázása. Ha ugyanis ezeket a szempontokat nem hangosítjuk ki magunk számára, akkor ez gátolhatja az érvényesülésünket, a teljesítményünket, és a bennünk lévő képességek kibontakozását. És bizony, kutatások ide vagy oda a motivációs mintázatok egyénileg, alkatilag, szakmánként, hivatásonként nagyon eltérőek lehetnek.

Egyébként az említett kutatásban előkelő helyen szerepel a fejlődési, előrelépési lehetőség is, ami úgy tűnik szintén fontos szerepet játszik a motivációban. Tanárok esetében például gyakori jelenség a kiégés, mely, ahogy a kutatásokból is kiderül nemcsak az anyagi megbecsülés hiányából fakad. Az alapfokú és középfokú oktatásban a hierarchia szintek nagyon korlátozottak: a legfelső szint az igazgatói poszt, azt követően helyezkedik el az igazgató helyettes pozíciója és alatta van az összes többi tanár. Az előrelépés lehetőség így ebben a hivatásban nagyon korlátozott, ami egyértelműen visszahat a motivációra.

Ugyanakkor nagyon motiváló lehet egy kihívást jelentő feladat is, amihez ugyan plusz erőforrásokra van szükség, mégis összességében növeli a kompetenciaérzést, amely erőteljesen összefügg az általános jólét, és elégedettség érzésével.

Fotó:
pixabay.com

Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás

Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.

Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?

Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?

A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt

Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?

A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?