Mi motivál minket a munkában?
- Dátum: 2014.03.24., 19:57
- karriertervezés, motiváció, munka, pénzbeli juttatások
A humánerőforrás menedzsment területén fontos kérdés a szakértők számára, hogy milyen tényezők határozzák meg a munkakedvet és a teljesítményt. Ugyanakkor ez a téma a személyes pályafutás kapcsán is tisztázandó, önismereti kérdés.
A HR Portal által végzett motivációs kutatás (2013) során azt vizsgálták, hogy Magyarországon alapvetően milyen szempontok határozzák meg a munkavilágában elért teljesítményeket, vagyis miért hajtunk mi tulajdonképpen. A vizsgálat eredményei egyáltalán nem meglepőek, első helyen a pénzbeli juttatások állnak a motivációs bázisok között. Nyilvánvaló hogy ennek ellenére nem szabad túl becsülni a pénz motiváló hatásait. A „motivációs piramisunk” alján az alapvető szükségletek kielégítése játszik fő szerepet, na már most az ebből adódó biztonságérzetet nyilvánvalóan meghatározza a gazdasági-, illetve egzisztenciális helyzet. Bár sokféle szükséglet kielégítése anyagi javakhoz kötött, de ettől függetlenül ez mégis csak a „piramis alja”.
A tudatos karriertervezés szempontjából nagyon fontos lenne, ha mindenki elgondolkozna azon, hogy őt mivel lehet leginkább motiválni. Tulajdonképpen a pályaválasztás alapja is, ezen önismereti kérdések tisztázása. Ha ugyanis ezeket a szempontokat nem hangosítjuk ki magunk számára, akkor ez gátolhatja az érvényesülésünket, a teljesítményünket, és a bennünk lévő képességek kibontakozását. És bizony, kutatások ide vagy oda a motivációs mintázatok egyénileg, alkatilag, szakmánként, hivatásonként nagyon eltérőek lehetnek.
Egyébként az említett kutatásban előkelő helyen szerepel a fejlődési, előrelépési lehetőség is, ami úgy tűnik szintén fontos szerepet játszik a motivációban. Tanárok esetében például gyakori jelenség a kiégés, mely, ahogy a kutatásokból is kiderül nemcsak az anyagi megbecsülés hiányából fakad. Az alapfokú és középfokú oktatásban a hierarchia szintek nagyon korlátozottak: a legfelső szint az igazgatói poszt, azt követően helyezkedik el az igazgató helyettes pozíciója és alatta van az összes többi tanár. Az előrelépés lehetőség így ebben a hivatásban nagyon korlátozott, ami egyértelműen visszahat a motivációra.
Ugyanakkor nagyon motiváló lehet egy kihívást jelentő feladat is, amihez ugyan plusz erőforrásokra van szükség, mégis összességében növeli a kompetenciaérzést, amely erőteljesen összefügg az általános jólét, és elégedettség érzésével.
Fotó:
pixabay.com
Óraátállítás 2025 őszén
Október vége felé minden évben elérkezik az a bizonyos hétvége, amikor újra előkerül a kérdés: „Most előre vagy hátra kell állítani az órát?” Idén október 26-ról 27-re virradó éjjel, vasárnap hajnalban háromról kettőre kell visszatekerni a mutatókat. Ez azt jelenti, hogy egy órával tovább alhatunk, hiszen kezdetét veszi a téli időszámítás.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.