Menü

Mi motivál minket a munkában?

A humánerőforrás menedzsment területén fontos kérdés a szakértők számára, hogy milyen tényezők határozzák meg a munkakedvet és a teljesítményt. Ugyanakkor ez a téma a személyes pályafutás kapcsán is tisztázandó, önismereti kérdés.

A HR Portal által végzett motivációs kutatás (2013) során azt vizsgálták, hogy Magyarországon alapvetően milyen szempontok határozzák meg a munkavilágában elért teljesítményeket, vagyis miért hajtunk mi tulajdonképpen. A vizsgálat eredményei egyáltalán nem meglepőek, első helyen a pénzbeli juttatások állnak a motivációs bázisok között. Nyilvánvaló hogy ennek ellenére nem szabad túl becsülni a pénz motiváló hatásait. A „motivációs piramisunk” alján az alapvető szükségletek kielégítése játszik fő szerepet, na már most az ebből adódó biztonságérzetet nyilvánvalóan meghatározza a gazdasági-, illetve egzisztenciális helyzet.  Bár sokféle szükséglet kielégítése anyagi javakhoz kötött, de ettől függetlenül ez mégis csak a „piramis alja”.

A tudatos karriertervezés szempontjából nagyon fontos lenne, ha mindenki elgondolkozna azon, hogy őt mivel lehet leginkább motiválni. Tulajdonképpen a pályaválasztás alapja is, ezen önismereti kérdések tisztázása. Ha ugyanis ezeket a szempontokat nem hangosítjuk ki magunk számára, akkor ez gátolhatja az érvényesülésünket, a teljesítményünket, és a bennünk lévő képességek kibontakozását. És bizony, kutatások ide vagy oda a motivációs mintázatok egyénileg, alkatilag, szakmánként, hivatásonként nagyon eltérőek lehetnek.

Egyébként az említett kutatásban előkelő helyen szerepel a fejlődési, előrelépési lehetőség is, ami úgy tűnik szintén fontos szerepet játszik a motivációban. Tanárok esetében például gyakori jelenség a kiégés, mely, ahogy a kutatásokból is kiderül nemcsak az anyagi megbecsülés hiányából fakad. Az alapfokú és középfokú oktatásban a hierarchia szintek nagyon korlátozottak: a legfelső szint az igazgatói poszt, azt követően helyezkedik el az igazgató helyettes pozíciója és alatta van az összes többi tanár. Az előrelépés lehetőség így ebben a hivatásban nagyon korlátozott, ami egyértelműen visszahat a motivációra.

Ugyanakkor nagyon motiváló lehet egy kihívást jelentő feladat is, amihez ugyan plusz erőforrásokra van szükség, mégis összességében növeli a kompetenciaérzést, amely erőteljesen összefügg az általános jólét, és elégedettség érzésével.

Fotó:
pixabay.com

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.