Elemészt vagy épít- A szenvedély két arca
- Dátum: 2014.06.19., 14:50
- függőségek, káros szenvedély, párkapcsolat, pszichológiai jóllét, szenvedély, szenvedélyes
A szenvedélynek két arca van, melyek szöges ellentétei egymásnak. Ha szóba kerül a szenvedély vagy valamilyen nagyon jó dolog például párkapcsolathoz kapcsolódóan beszélünk róla, vagy negatív értelemben, káros függőségek kapcsán, melyeket a magyar nyelv szintén a szenvedély szóval ír le, ezek a szenvedélybetegségek.
De akkor most pozitív vagy negatív hatással van e személyiségünkre, ha valamit szenvedélyesen csinálunk? Akkor negatív, ha a szenvedély kontrollvesztéssel jár, és eluralkodik a személyiségünkön az adott tevékenység, kiszorítva ezzel más fontos területeit életünknek. Egy tevékenység kényszeres végzése rombolja személyiségünket, olyan negatív következményekkel jár, mint például kapcsolatok leépülése, testi –lelki rosszullét. Ezzel szemben a pozitív, harmonikus szenvedély építi a személyiséget, mivel olyan igazi örömforrást jelent, amely magas szintű testi és pszichológiai jóllétet eredményez.
Azonban nem minden pozitív élmény, élvezetes tevékenység vagy hobbi jelent hosszútávon meghatározó igazi örömforrást. Nem mindenki talál olyan tevékenységet, amelyet pozitív szenvedéllyel végez, és ez által hosszútávon építő hatással van egész személyiségére nézve. Ezek ugyanis komplex módon hatnak az énre, és hozzájárulnak a személyiség fejlődéséhez is.
A szenvedély fontos eleme, mondhatnánk nélkülözhetetlen eleme az emberi életnek, de egyáltalán nem mindegy hogy melyik”arca” érvényesül, hiszen amennyire építő hatással lehet, annyira rombolhat is, ha a kontroll nélküli függőségben keressük az örömforrást.
Fotó:
pixabay.com
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.