A kimerültség egyéb jelei
- Dátum: 2014.07.23., 21:48
- kimerültség, Munka, túlhajszoltság, tünet
Igen gyakori, hogy a dolgozó ember a kimerültségnek olyan fokára ér, amikor közbe kell(ene) lépni. Ennél még gyakoribb, hogy ezt nem vesszük észre, vagy nem veszünk róla tudomást.
Az általános fizikai tünetek mellett számos olyan jel akad, amely arra utal, hogy az ember túlhajszolja magát. A fáradékonyság, általános testi gyengeség, alvási problémák, gyakori fejfájás mind-mind olyan jelek, amelyek elég egyértelműek – vissza kellene vennünk a tempóból. Sajnos azonban ezekről nagyon sokan egész egyszerűen nem vesznek tudomást. Illetve, ha vesznek is, azt nem a munka számlájára írják.
Akad néhány olyan jel, amely egyáltalán nem egyértelmű, de megerősítheti a gyanút és segít a tudatosulás kialakulásában és az esetleges cselekvésben.

Bármilyen furcsa, ilyen lehet a túlzott boldogság, az olyan öröm, amelyet egy jól elvégzett feladat után érzünk. A jól végzett munka feletti öröm persze általában természetes, itt arról a típusról van szó, ami inkább indokolatlan mértékű, mint indokolt. Intő jel lehet az is, ha úgy érezzük személyiségünk változott, például, ha egy-egy szituációra mondjuk nem úgy reagálunk, ahogy azt korábban megszoktuk. Ha ingerültebbek, feszültebbek, kevésbé kedvesek vagyunk.
Ha nem tudunk kikapcsolni, agyunk folyamatosan az elvégzett és elvégzendő feladatokon jár. Van olyan, hogy úgy érezzük, nagyon koncentráltak vagyunk, de ez egyáltalán nem így van, és agyunk csak helyben pörög.
Az is gyanús dolog, ha csak múltra, vagy jövőre tudunk gondolni, a jelenre, arra, mi épp abban a pillanatban fontos, viszont nem.
Ha a felsoroltak közül többet is felfedezünk magunkban, érdemes nagyobb figyelmet szentelni a pihenésnek, kikapcsolásnak. Ezt persze a legtöbbször könnyebb mondani, mint megtenni, arra kell koncentrálni, hogy sok apró változás is sokra mehet, illetve lehet és kell is nemet mondani.
Fotó:
pixabay.com
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig
Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.
Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?
Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.
Most? Most!
Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.