A kimerültség egyéb jelei
- Dátum: 2014.07.23., 21:48
- kimerültség, Munka, túlhajszoltság, tünet
Igen gyakori, hogy a dolgozó ember a kimerültségnek olyan fokára ér, amikor közbe kell(ene) lépni. Ennél még gyakoribb, hogy ezt nem vesszük észre, vagy nem veszünk róla tudomást.
Az általános fizikai tünetek mellett számos olyan jel akad, amely arra utal, hogy az ember túlhajszolja magát. A fáradékonyság, általános testi gyengeség, alvási problémák, gyakori fejfájás mind-mind olyan jelek, amelyek elég egyértelműek – vissza kellene vennünk a tempóból. Sajnos azonban ezekről nagyon sokan egész egyszerűen nem vesznek tudomást. Illetve, ha vesznek is, azt nem a munka számlájára írják.
Akad néhány olyan jel, amely egyáltalán nem egyértelmű, de megerősítheti a gyanút és segít a tudatosulás kialakulásában és az esetleges cselekvésben.
Bármilyen furcsa, ilyen lehet a túlzott boldogság, az olyan öröm, amelyet egy jól elvégzett feladat után érzünk. A jól végzett munka feletti öröm persze általában természetes, itt arról a típusról van szó, ami inkább indokolatlan mértékű, mint indokolt. Intő jel lehet az is, ha úgy érezzük személyiségünk változott, például, ha egy-egy szituációra mondjuk nem úgy reagálunk, ahogy azt korábban megszoktuk. Ha ingerültebbek, feszültebbek, kevésbé kedvesek vagyunk.
Ha nem tudunk kikapcsolni, agyunk folyamatosan az elvégzett és elvégzendő feladatokon jár. Van olyan, hogy úgy érezzük, nagyon koncentráltak vagyunk, de ez egyáltalán nem így van, és agyunk csak helyben pörög.
Az is gyanús dolog, ha csak múltra, vagy jövőre tudunk gondolni, a jelenre, arra, mi épp abban a pillanatban fontos, viszont nem.
Ha a felsoroltak közül többet is felfedezünk magunkban, érdemes nagyobb figyelmet szentelni a pihenésnek, kikapcsolásnak. Ezt persze a legtöbbször könnyebb mondani, mint megtenni, arra kell koncentrálni, hogy sok apró változás is sokra mehet, illetve lehet és kell is nemet mondani.
Fotó:
pixabay.com
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.