Segítségből világszervezet
Kevesen tudják, hogy a Vöröskereszt szervezet elődjét a háborús sebesültek megsegítésére hívták életre több mint százötven évvel ezelőtt. A sérültek helyzete akkoriban nyomorúságos volt, ráadásul a különböző betegségek, járványok is könnyen terjedtek.
A modern hadászat (amelyet az első világháborútól számítanak) előtt a csaták nagyjából úgy zajlottak, hogy két nagy tömegű sereg összecsapott egy adott területen. A háborúskodást tarthatott egy napig, vagy tovább, eldőlhetett, vagy nem, egyvalami azonban állandó volt: a küzdelem után csata helyét halottak és sebesültek ezrei, sokszor tízezrei borították. A holtakkal és a súlyosabb sebesültekkel szervezetten senki sem törődött, nem temettek és nagyobbrészt utóbbiakat is hagyták meghalni. Az embertelen helyzetet tetézte, hogy egy-egy ilyen csata után komoly kockázata volt a különböző betegségek, járványok kialakulásának és elterjedésének.
Egy svájci kereskedő, Henri Dunant volt az, aki erre a tarthatatlan helyzetre először, 1859-ben felhívta az európai közvélemény figyelmét. Dunant – miután nem egyszer volt szemtanúja egy-egy csata utáni helyszínnek (Solferinónál önkéntesekkel igyekezett javítani a szörnyű helyzeten) - sikeresen lobbizott a különböző uralkodóknál és évekkel később létre is hozott egy szervezetet, amely harctéri áldozatok megsegítésére hívatott.
Ezt követően kezdtek önkénteseket, ápolókat és orvosokat toborozni a háborúk sújtotta területeken és az egészségügyi „személyzetet” semlegesnek nyilvánították. Dunant szervezete felvette a Vöröskereszt nevet és máig rendkívül hatékonyan tud segíteni a rászorulókon a világ minden részén.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Amikor az ősz beköltözik az otthonunkba és a lelkünkbe is
Minden évszaknak megvan a hangulata, a vele járó illatok, színek, amik nem csak a fizikai megjelenésben fontosak, hanem a mentális egészségünkre is hatással vannak.
Körömtrendek 2025-ben: a stílus, ami a kezedben van
Az őszi körömdivat 2025-ben a természetesség, a melegség és a kreatív elegancia tökéletes egyensúlyát képviseli. Legyen szó mély bordóról, aranyló fényről vagy finom levélmintákról