Segítségből világszervezet
Kevesen tudják, hogy a Vöröskereszt szervezet elődjét a háborús sebesültek megsegítésére hívták életre több mint százötven évvel ezelőtt. A sérültek helyzete akkoriban nyomorúságos volt, ráadásul a különböző betegségek, járványok is könnyen terjedtek.
A modern hadászat (amelyet az első világháborútól számítanak) előtt a csaták nagyjából úgy zajlottak, hogy két nagy tömegű sereg összecsapott egy adott területen. A háborúskodást tarthatott egy napig, vagy tovább, eldőlhetett, vagy nem, egyvalami azonban állandó volt: a küzdelem után csata helyét halottak és sebesültek ezrei, sokszor tízezrei borították. A holtakkal és a súlyosabb sebesültekkel szervezetten senki sem törődött, nem temettek és nagyobbrészt utóbbiakat is hagyták meghalni. Az embertelen helyzetet tetézte, hogy egy-egy ilyen csata után komoly kockázata volt a különböző betegségek, járványok kialakulásának és elterjedésének.
Egy svájci kereskedő, Henri Dunant volt az, aki erre a tarthatatlan helyzetre először, 1859-ben felhívta az európai közvélemény figyelmét. Dunant – miután nem egyszer volt szemtanúja egy-egy csata utáni helyszínnek (Solferinónál önkéntesekkel igyekezett javítani a szörnyű helyzeten) - sikeresen lobbizott a különböző uralkodóknál és évekkel később létre is hozott egy szervezetet, amely harctéri áldozatok megsegítésére hívatott.
Ezt követően kezdtek önkénteseket, ápolókat és orvosokat toborozni a háborúk sújtotta területeken és az egészségügyi „személyzetet” semlegesnek nyilvánították. Dunant szervezete felvette a Vöröskereszt nevet és máig rendkívül hatékonyan tud segíteni a rászorulókon a világ minden részén.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.
Segítsük az állatmenhelyeket: Hogyan tehetünk jót a rászoruló állatokért
Az állatmenhelyek rendkívül fontos szerepet töltenek be a társadalomban, hiszen ők biztosítják a védelmet, ellátást és szeretetet azoknak az állatoknak, akik gazdátlanul vagy rossz körülmények között élnek. Sajnos a menhelyek működése nem mindig egyszerű, hiszen folyamatosan szembesülnek a pénzhiánnyal, az önkéntesek hiányával és a túlzsúfoltsággal. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a társadalom minden tagja tegyen valamit az állatok védelméért.