Menü

Alattomos alkohol

Az alkoholizmus negatív hatásaival mindenki tisztában van, azzal viszont már kevesebben, hogy a probléma sokkal nagyobb mértékű, mint azt gondolnánk, illetve a gazdasági kihatásai is rendkívül kedvezőtlenek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint valamivel kevesebb mint 500 ezer alkoholista él az országban. A közel félmilliós adatot orvosi feljegyzések, kezelések alapján számolták, de nem mindenkit lát orvos, így az alkoholbetegek száma a téma szakértői szerint ennek akár a kétszerese, közel egymillió ember is lehet.

Ez óriási szám, de mit is jelent pontosan az alkoholizmus?

Egyszerűen fogalmazva, az számít alkoholistának, aki nem bírja abbahagyni az ivást. Bármi is történjen, nem tudja megállni, hogy ne nyúljon újra és újra a pohár után. Mindenki ismer ilyen típusú embereket. Ugyanakkor nemcsak ők vannak veszélyben.

Az alkohol alattomosan támad, és kis mennyiségtől is lehet egészségkárosodást szenvedni. Vannak ajánlott egységek férfiaknak és nőknek külön-külön. Ezek segítségével próbálják meghatározni mennyit lehet inni naponta és hetente, de az igazság az, hogy ez erősen személyfüggő. Annyi bizonyos, hogy, mint említettük, jóval kisebb mennyiség is árthat, annál amit a legtöbben gondolnak.

Egy két üveg sör, vagy néhány pohár bor nem számít soknak, de ha a hét minden napján megisszuk ezt a mennyiséget, az már nem is olyan kevés.

Aztán ott van a réteg, főleg a fiatalok, amely nem iszik hét közben, hétvégén viszont töménytelen mennyiségű italt gurít le a torkán.

A túlzásba vitt fogyasztás többféle, komoly egészségkárosodáshoz vezet, maga az alkoholfüggőség pedig maga a pokol. A leszokás iszonyatos munka, hosszú út és egyáltalán nem végleges megoldás, nem beszélve azokról a fizikai tünetekről, amelyet a beteg kénytelen elszenvedni.

Az alkohol a komplett szervezetet támadja, kárt okozhat a májban, szívben, a gyomorban, az agyban.

Az alkohol okozta problémák olyan sok embert érintenek, hogy a belőlük számolt gazdasági károk óvatos becslések szerint is meghaladják az adóbevételt.

Fotó:
pixabay.com

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.