Hiperbár oxigénterápia és ketogén diéta kombinációja lehet a jövő rákterápiája
- Dátum: 2014.10.26., 19:20
Októberben Budapesten az ELTE MTA épületében tartott előadást Dominic D'Agostino kutató professzor a modern rákkutatásról és az ehhez kapcsolódó eredményekről.
Budapest, 2014. október 22. – Dr. D'Agostino, a University of South Florida Morsani College of Medicine-en dolgozó kutatócsoportjával kilenc éve foglalkozik az agy és szervezet oxigén anyagcseréjének intenzív kutatásával. Kezdeti munkája a katonai búvárok, az amerikai hadsereg Navy Seal egységeinek oxigén görcs jelenség tanulmányozása volt. Dr. D’Agostino az agyi anyagcsere ketogén metabolizmus felé való eltolásában védő faktort igazolt a görcsállapot megelőzősében.
Éhezés során a szervezet nem jut szénhidráthoz, ami a gyors energiaforrást jelentené számára, anyagcseréjét ezért a raktározott zsírok bontásával oldja meg. Ennek során keletkeznek a ketontestek. A ketogén diéta az éhezés állapotát utánozza. A ketózis az az állapot, amikor a szervezet zsírokat éget nagy mennyiségben és ezért a ketontestek megjelennek a keringésben.
Gyermekkori, gyógyszerekre nem reagáló epilepsziát az 1960-as évektől kezelnek ketogén diéta beállításával. Ezek mentén intenzív kutatások folynak egyéb központi idegrendszeri állapotok, pl. Alzheimer kór kiegészítő kezelésének irányába is.
D’Agostino professzor érdeklődése ezen a ponton fordult a daganatkutatás felé. Régóta ismert tény, hogy a daganatsejtek többek között abban különböznek az egészséges sejtektől, hogy míg az egészséges sejt képes mind szénhidrátból, mind ketontestek égetéséből energiát termelni, addig a daganatos sejt a ketontest felhasználási képességét elveszítette és kizárólag cukor égetésével jut energiához. A daganatsejtek másik jellemző tulajdonsága, hogy oxigénmentes környezetben fejlődnek jól. A rákos sejtek a szükséges energiájukat inkább a szőlőcukor anaerob erjedéséből (tejsavas erjedés) nyerik, és ezáltal az oxigén nem feltétlenül szükséges a rák növekedéséhez. Otto H. Warburg 1931-ben kapott Nobel díjat ilyen jellegű kutatásiért.
A hiperbár oxigénterápia évtizedek óta áll a daganatterápia érdeklődési központjában és rutinszerű használatában. A besugárzás utáni lágyrész sérülések és csontelhalások hiperbár oxigén terápiás kezelése bevett módszernek számít, 2004 óta pedig – az evidencián alapuló orvoslás irányelveit követve – indikációként szerepelnek az Európai Hiperbár Terápiás Társaság ajánlása közt is.
D’Agostino professzor magasnyomású oxigénkezeléssel egészítette ki a ketogén diétát, és daganatos egereken mérte le terápiás hatékonyságát. Igazolta, hogy a tumor növekedés drasztikus csökken, a túlélési idő megsokszorozódik, ha a két kezelési módszert kombinálja. Előadásában daganatos betegeken elért eredményekről is beszámolt. A betegek – a ketogén diéta mellett – heti 3 alkalommal hiperbár oxigénkezelésen vettek részt, valamint cukor- és szénhidrátmentes étrendet tartottak, húst, zöldséget, vajat és zsírtermékeket fogyasztottak. Az egyik páciens egy 10 éves agydaganatos fiú volt, aki addigra megkapta a maximálisan megkapható kemo- és sugárterápiát is. A betegek állapotát folyamatosan követték képalkotó eljárásokkal, (CT, MRI), ahol tumor térfogat csökkenésről számoltak be.
„A modern rákgyógyászat a daganatsejteket megváltozott működésű sejteknek tekinti, amelyek energiatermelésükhöz kizárólag szénhidrátot képesek felhasználni, oxigénmentes környezetben” – mondja dr. Szolnoki Nikolett, a budapest Hiperbár Centrum orvosigazgatója. „Ismert tény, hogy a besugárzás utáni szövet- vagy csontkárosodás, gyulladás gyógyításában a magasnyomású oxigén szerepe óriási. Nagy érdeklődéssel hallgattam D’Agostino professzor előadását az ELTE-n, örültem a személyes találkozásnak és beszélgetésnek vele. Munkásságát már hírből ismertem, hiszen modern hiperbár oxigénterápia nem létezhet naprakész onkológiai háttértudás nélkül. Magyarországon még nem kezeltek beteget a módszerrel, amiről a beszámolót hallottuk, de figyelemmel fogom kísérni az eredményeit.”
Forrás, fotó:
Well PR
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.
Miért szárad ki télen az ajkunk?
A hideg hónapokban az ajkak különösen érzékennyé válnak, hiszen a vékony bőrfelület nem tudja megvédeni magát a szél, a hideg és a száraz levegő ellen. A cserepesedés, a húzódó érzés és a repedezés ilyenkor szinte mindennapos probléma lehet, de néhány egyszerű módszerrel sokat tehetünk a megelőzésért. A megfelelő hidratálás és a tudatos ajakápolás segíthet visszaadni az ajkak természetes puhaságát a téli időszakban is.
Természetes gyógymódok alkalmazása a szem egészségéért
A szemünk folyamatosan ki van téve a környezeti ártalmaknak, a digitális eszközök képernyőjének kék fényének, és a mindennapi fáradtságnak. Míg a modern orvostudomány fejlett megoldásokat kínál a súlyos látásproblémákra, számos enyhe, átmeneti panasz (például szárazság, irritáció, fáradtság) esetén a természetes gyógymódok hatékony és kíméletes kiegészítő terápiát jelenthetnek. Ezek az évszázados praktikák a gyógynövények gyulladáscsökkentő és nyugtató tulajdonságait aknázzák ki.