Az érintés fontossága
- Dátum: 2014.10.29., 18:17
- csecsemő, egészség, érintés, fejlesztés, lelki egészség, ölelés, társas képességek
A hétköznapok forgatagában csak ritkán gondolunk bele, milyen fontos szerepe van életünkben az érintésnek, pedig egészségünk megőrzése szempontjából sem mellékes.
Egy-egy érintés, simogatás óriási erővel bírhat, tudattalanul is hatással van ránk és emberi kapcsolatainkra. Érdekes, hogy gyakorlatilag az érintés is a kommunikáció egyik formája, mely törődést, megerősítést, támogatást közvetít felénk, ezek az üzenetek pedig nélkülözhetetlenek lelki egészségük megőrzése szempontjából.
De nem csak elesett, gyámoltalan embereknek van szüksége az ölelésre, hanem mindannyiinknak, már születésünktől kezdve fontos szereppel bír az érintés. A csecsemők még nem képesek nyelvi formákban gondolkodni, értelmi képességeik korlátozottak, ugyanakkor mégis érzékenyek a környezetükben zajló társas interakciókra. Számukra az ölelés és a simogatás egy fontos kommunikációs eszköz, melyeken keresztül olyan lényeges üzenetek jutnak el hozzájuk: mint törődés, biztonság, szeretet, odafigyelés.
Ráadásul pszichológiai kutatások arra is rávilágítottak, hogy ha a szülők felveszik a szemkontaktust babájukkal, illetve gyakran megérintik, simogatják őket, egyúttal a csecsemő társas képességeit is fejlesztik. Az érintés, ölelés hatására oxitocin-hormon termelődés indul be az agyban, ennek pozitív hatásai pedig jól ismertek.
Az érintés az emberi élet nélkülözhetetlen eleme, de jelentőségét az is mutatja, hogy még az állatokra is hatással van. Lelki és testi egészségünk megőrzésében, és társas képességeink fejlődésében is fontos szerepet játszik.
Fotó:
pixabay.com
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.