Menü

Kezelni lehet, gyógyítani nem

Rejtélyes betegség, egy olyan kór, amellyel kapcsolatban az orvostudomány még mindig sötétben tapogatózik, pedig már hosszú ideje dolgoznak a „megfejtésén”.

Nemrég, egészen pontosan április 11-én, volt a Parkinson-kór világnapja, amely remek alkalmat szolgáltat arra, hogy felhívjuk a figyelmet a betegségre, illetve újabb információkat nyújtsunk vele kapcsolatban.

„A Parkinson-kór, vagy reszkető bénulás (paralysis agitans) az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, degeneratívidegrendszeri betegség. Az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, viszont kezelhető.” - írja a wikipedia.

A probléma ráadásul nem ott kezdődik, hogy gyógyíthatatlan, hanem ott, hogy a kutatók egyelőre azt sem tudják, pontosan miért alakul ki. Az biztos, hogy a Parkinson-kórnál bizonyos agyi sejtek elpusztulnak, illetve ezzel kapcsolatban a fő ingerület átvivőanyag, a dopamin termelődése is lecsökken. Az idegrendszeri kommunikáció folyamatosan romlik, majd megszűnik. Fő tünetei a nyugalmi remegés, az izommerevség, és az úgynevezett meglassultság.

Mint említettük, a betegség kezelhető, ha úgy tetszik kordában tartható. A gyógyszeres megoldás a dopamint igyekszik pótolni, aztán ott vannak a műtéti beavatkozások, a legújabbaknál elektródákkal stimulálják az agy problémás területének működését és a speciális gyógytornának is kiemelt szerepe van.

Mindez azonban sajnos még messze nem elég. A Parkinson-kór gyógyításába az elmúlt évtizedekben rengeteg energiát és pénzt fektettek, ám az igazi áttörés még várat magára. Előrelépések persze már vannak, de amíg nincs meg a betegséget kiválót ok, nagyon nehéz az előrehaladás.

Fotó:
pixabay.com

Tönkreteheti a saját szempilláit a műszempilla?

A hosszú, dús és ívelt szempillák sokak számára a mindennapi szépségrutin részévé váltak. A műszempilla kényelmes megoldásnak tűnik: reggel nincs szükség spirálozásra, a tekintet hangsúlyosabb, és egy jól elkészített szett akár teljesen természetes hatást is kelthet. De vajon mi történik a saját szempilláinkkal, ha hónapokon vagy akár éveken keresztül rendszeresen hosszabbítjuk őket?

Mit árul el a vizelet színe?

A vizelet színét általában nem figyeljük különösebben, pedig sokat elárulhat arról, mi történik a szervezetünkben. A halványsárga, szalmasárga vizelet többnyire a megfelelő folyadékbevitel jele, míg a sötétebb árnyalat gyakran arra utal, hogy keveset ittunk. De mi a helyzet akkor, ha a vizelet narancssárgás színűvé válik?

Részleges vádliizomrost-szakadás: tünetek, kezelés és gyógyulási idő

A részleges vádliizomrost-szakadás gyakori mozgásszervi sérülés, amely sportolás, hirtelen mozdulat, elesés vagy túlterhelés következtében is kialakulhat. A sérülés során a vádli izomrostjainak egy része megsérül vagy elszakad, miközben az izom teljes folytonossága megmarad. Emiatt a részleges szakadás általában kevésbé súlyos, mint a teljes izomszakadás, ugyanakkor megfelelő pihentetést és rehabilitációt igényel.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Orrvérzés gyermekeknél – Hogyan segíthet?

Az orrvérzés gyermekkorban gyakori jelenség, amely a legtöbb esetben ijesztőbbnek tűnik, mint amennyire veszélyes. Egy hirtelen megjelenő vérzés láttán azonban könnyű megijedni, különösen akkor, ha a gyermek sír, fél vagy nem érti, mi történik vele. A jó hír, hogy az esetek többségében egyszerű otthoni elsősegélynyújtással rövid idő alatt megállítható a vérzés. Nem mindegy azonban, hogyan segítünk.