Kezelni lehet, gyógyítani nem
- Dátum: 2015.04.22., 18:45
- betegség, dopamin, gyógyítás, idegrendszer, kezelés, orvostudomány, Parkinson-kór
Rejtélyes betegség, egy olyan kór, amellyel kapcsolatban az orvostudomány még mindig sötétben tapogatózik, pedig már hosszú ideje dolgoznak a „megfejtésén”.
Nemrég, egészen pontosan április 11-én, volt a Parkinson-kór világnapja, amely remek alkalmat szolgáltat arra, hogy felhívjuk a figyelmet a betegségre, illetve újabb információkat nyújtsunk vele kapcsolatban.
„A Parkinson-kór, vagy reszkető bénulás (paralysis agitans) az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, degeneratívidegrendszeri betegség. Az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, viszont kezelhető.” - írja a wikipedia.
A probléma ráadásul nem ott kezdődik, hogy gyógyíthatatlan, hanem ott, hogy a kutatók egyelőre azt sem tudják, pontosan miért alakul ki. Az biztos, hogy a Parkinson-kórnál bizonyos agyi sejtek elpusztulnak, illetve ezzel kapcsolatban a fő ingerület átvivőanyag, a dopamin termelődése is lecsökken. Az idegrendszeri kommunikáció folyamatosan romlik, majd megszűnik. Fő tünetei a nyugalmi remegés, az izommerevség, és az úgynevezett meglassultság.
Mint említettük, a betegség kezelhető, ha úgy tetszik kordában tartható. A gyógyszeres megoldás a dopamint igyekszik pótolni, aztán ott vannak a műtéti beavatkozások, a legújabbaknál elektródákkal stimulálják az agy problémás területének működését és a speciális gyógytornának is kiemelt szerepe van.
Mindez azonban sajnos még messze nem elég. A Parkinson-kór gyógyításába az elmúlt évtizedekben rengeteg energiát és pénzt fektettek, ám az igazi áttörés még várat magára. Előrelépések persze már vannak, de amíg nincs meg a betegséget kiválót ok, nagyon nehéz az előrehaladás.
Fotó:
pixabay.com
Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése
Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.
A vitaminok árnyoldala
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.
NEAT-faktor, hallottál már róla?
Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?