Kezelni lehet, gyógyítani nem
- Dátum: 2015.04.22., 18:45
- betegség, dopamin, gyógyítás, idegrendszer, kezelés, orvostudomány, Parkinson-kór
Rejtélyes betegség, egy olyan kór, amellyel kapcsolatban az orvostudomány még mindig sötétben tapogatózik, pedig már hosszú ideje dolgoznak a „megfejtésén”.
Nemrég, egészen pontosan április 11-én, volt a Parkinson-kór világnapja, amely remek alkalmat szolgáltat arra, hogy felhívjuk a figyelmet a betegségre, illetve újabb információkat nyújtsunk vele kapcsolatban.
„A Parkinson-kór, vagy reszkető bénulás (paralysis agitans) az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, degeneratívidegrendszeri betegség. Az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, viszont kezelhető.” - írja a wikipedia.
A probléma ráadásul nem ott kezdődik, hogy gyógyíthatatlan, hanem ott, hogy a kutatók egyelőre azt sem tudják, pontosan miért alakul ki. Az biztos, hogy a Parkinson-kórnál bizonyos agyi sejtek elpusztulnak, illetve ezzel kapcsolatban a fő ingerület átvivőanyag, a dopamin termelődése is lecsökken. Az idegrendszeri kommunikáció folyamatosan romlik, majd megszűnik. Fő tünetei a nyugalmi remegés, az izommerevség, és az úgynevezett meglassultság.
Mint említettük, a betegség kezelhető, ha úgy tetszik kordában tartható. A gyógyszeres megoldás a dopamint igyekszik pótolni, aztán ott vannak a műtéti beavatkozások, a legújabbaknál elektródákkal stimulálják az agy problémás területének működését és a speciális gyógytornának is kiemelt szerepe van.
Mindez azonban sajnos még messze nem elég. A Parkinson-kór gyógyításába az elmúlt évtizedekben rengeteg energiát és pénzt fektettek, ám az igazi áttörés még várat magára. Előrelépések persze már vannak, de amíg nincs meg a betegséget kiválót ok, nagyon nehéz az előrehaladás.
Fotó:
pixabay.com
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?
Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért
A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.
A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen
Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.