Halasszuk el a halogatást!
- Dátum: 2015.05.19., 14:42
- antihalogató szerda, céltudatosság, félelem, halasztás, halogatás, önfejlesztés, pszichológia, stressz, személyiségformálás, türelem, Urban:Eve blog, változás, várakozás
Önre is jellemző a halogatás? Holnap, holnapután, a jövő héten, majd, és az utolsó másodpercben, vagy inkább az utolsó utániban… Közben pedig elkésünk. Lemaradunk a lehetőségekről, vagy tartós stresszt okozunk magunknak azzal, hogy mindig görgetjük magunk előtt a teendőinket, valamint a vágyainkat. A jó hírünk, hogy a halogatás megelőzése tanulható.
Nem is szembesülünk vele, hogy nap mint nap mennyi dolgot halasztunk későbbre. Természetesen vannak ezek között fontos, és kevésbé fontos dolgok. Lehet ez akár egy e-mail elolvasása, valamilyen teendő elintézése, de akár valamilyen álmunk, vágyunk megvalósítása, pl. a fogyás, az egészséges életmódra való áttérés, vagy a tanulás, munkahelyváltás is. Általában azokat a dolgokat halogatjuk, amelyek valamilyen energia-befektetéssel járnak. Úgy érezzük, nincs mindenre időnk és energiánk, vagy megmagyarázzuk magunknak, hogy miért nem érkezett még el a megfelelő pillanat.
Mit tehetünk ez ellen? Az első lépés, hogy szembesítsük magunkat! Fogjunk egy üres füzetet, és írjuk össze pár nap alatt, hogy mik voltak azok a dolgok, amik eszünkbe jutottak, de halogattuk őket. Legyen szó akár munkáról, magánéletről, háztartásról, vagy ügyintézésről. Majd írjuk le azt is, hogy mikorra halasztottuk el az adott dolgot, és miért. A legfontosabb, hogy legyünk őszinték magunkhoz: ha valamit ismeretlen időpontra halasztottunk, akkor azt írjuk le. Majd hagyjunk 1-2 nap szünetet, és utána bővítsük új oszlopokkal a táblázatunkat a füzetben, és írjuk a sorok mellé, hogy milyen érzés lenne az adott dolog, tevékenység AZONNALI elvégzése, elintézése? Milyen érzés lenne azonnal belekezdeni, megvenni, megcsinálni, megvalósítani? Meg fogunk lepődni, hogy ide általában csupa kellemes dolog kerül, miszerint nagyon jó érzés lenne, ha a halasztott dolog már most megvalósulna. De az is lehetséges, hogy szembesítjük saját magunkat: azért halasztunk el valamit, mert egyelőre nem állunk készen a megvalósulására, a várakozás öröme kellemesebb, vagy valamilyen félelem van bennünk a megvalósulással kapcsolatosan. Legalább magunknak ne köntörfalazzunk: minél őszintébbek tudunk lenni „a kis füzettel”, annál érdekesebb lesz a feladat.

Ezt követően adjunk mindennek valós határidőt! Aminek nem tudunk, azt egyszerűen húzzuk ki a listáról, tudatosítva magunkban: aminek határidőt sem merünk adni, az valószínűleg nem fog megvalósulni. Figyeljük meg, hogy ez milyen érzés. Örömmel, vagy bánattal tölt el bennünket?
Válasszuk ki a lista legfontosabb elemeit, és készítsünk hozzá rövid idő- és megvalósítási tervet!
Az Urban:Eve blog szerzője, Via kiváló tippet ad a halogatással kapcsolatban: azt javasolja, hogy írjunk listát a halasztott dolgokról, és szerdánként tartsunk antihalogató napot, amikoris a fő feladatunk ennek a listának a csökkentése. Az antihalogató szerda ötlete mára nagyon elterjedtté vált.
A halogatás még az egészségünkre is káros, ugyanis ez a helyzet egy folyamatos háttérprogramot futtat a fejünkben, és ezzel tartós stresszt is okozhat. Arról nem is beszélve, amikor a halogatás révén számunkra fontos dolgokról maradunk le. Valamit elvisznek az orrunk elől, elfogy, vagy elmúlik a lehetőség, amely korábban még ott volt, csak nem ragadtuk meg. Lemaradunk egy koncertről, mert nem vettük meg időben a jegyet. Elkéstünk valamilyen feladat leadásával, és hiába csináltuk meg tökéletesre, a késés miatt értékét veszítette. Nem tártuk fel az érzelmeinket, és mire megtettük volna, már máshol keresték őket. Közben pedig egy kis energiaráfordítással, vagy tudatos gondolkodással elkerülhettük volna a helyzetet. A halogatás átszőheti az életünket, és bizonyos, hogy ezért még senki sem kapott díjat. Vegyük tudomásul, hogy a halogatás nem egyenlő a türelemmel, inkább szőnyeg alá söprésnek minősül.
Mindez nem azt jelenti, hogy kényszerítsük magunkat maximalizmusba, és támasszunk irreális elvárásokat magunkkal szemben. Csupán annyit, hogy halogatás helyett próbáljunk legalább apróbb lépéseket tenni az irányba, amerre haladni szeretnénk. Elhalasztani leginkább a halogatást érdemes…
Fotó:
Pixabay.com
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?
Gyakran beszélsz magadhoz?
A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.
A munkahelyi változások érzelmi oldala
Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.
Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai
Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.
Családtól való teljes elhatárolódás – amikor a kapcsolat megszakítása válik szükségessé
A családi kapcsolatokat gyakran életünk legfontosabb és legbiztonságosabb kötelékeiként képzeljük el. A valóság azonban ennél összetettebb. Vannak családok, amelyekben a szeretet és támogatás mellett tartós konfliktusok, határsértések, érzelmi bántalmazás, manipuláció vagy kiszámíthatatlan viselkedés is jelen lehet. Ilyen helyzetekben felmerülhet a családtól való részleges vagy akár teljes elhatárolódás gondolata.