Közeleg a parlagfű szezonja
Hamarosan indul a parlagfűszezon, amelynek természetesen senki nem örül túlságosan. A növény pollenjét az elmúlt napokban már szerte az országban mérték a levegőben, de az értékek még nem értek el magas koncentrációt. A kánikulát követő enyhébb, csapadékosabb napok szintén elterelhetik a figyelmet a problémáról, pedig jobb, ha nem feledkezünk meg róla.
Legalábbis az, aki kiemelten érzékeny rá. A szakemberek azt tanácsolják, hogy az allergiások még azelőtt kezdjék el szedni gyógyszerüket, mielőtt az első tünetek megjelennének. Így jobb eséllyel vészeljük át a nehezebb napokat, sőt kis szerencsével akár az egész szezont megúszhatják. Sajnos a parlagfű szezonja hosszú, augusztus elejétől/közepétől akár késő őszig is eltarthat.
Azok, akiknél még nem diagnosztizáltak allergiát, de rendszeresen jelentkeznek az orrfolyásos, tüsszentéses, szemviszketéses tünetek, mindenképpen forduljanak orvoshoz, elsőre semmiképpen sem érdemes a vény nélküli gyógyszerek között válogatni.
A gyógyszerek mellett természetesen az allergiások sok minden mást is tehetnek közérzetük, állapotuk javítása érdekében. Ilyen például a gyakori hajmosás, a szabadban tartózkodás időpontjaira való odafigyelés, vagy a különböző ételek okozta keresztallergia kialakulásának megelőzése.
Fotó:
Pixabay.com
A felfázás: amikor a hideg nem csak kellemetlen, hanem veszélyes is
A felfázás, más néven húgyúti fertőzés, az egyik leggyakoribb, kellemetlen panasz, amely főként nőknél fordul elő, de férfiakat sem kímél. Bár a neve alapján úgy tűnhet, hogy a hideg az egyetlen kiváltó oka, valójában a fertőzést legtöbbször baktériumok – főként az Escherichia coli – okozzák, amelyek a húgycsőbe jutva gyulladást váltanak ki.
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.