Menü

Az ingerfüggőség hálójában

A nem hétköznapi függőségeket tárgyaló sorozatunkban ezúttal az ingerfüggőségről lesz szó, merthogy igen, még ilyen is létezik. Sőt, hétköznapibb, mint gondolnánk, és egyre több embert érint. Vajon mi lehet ennek az oka?

Elsősorban a felgyorsult világ, amelyben több impulzus ér minket, mint valaha. Ha akarjuk, ha nem, a körülöttünk zajló élet elvárja, hogy egyszerre több szálon futtassuk az eseményeket. Multitasking képességgel szereljük fel magunkat, párhuzamosan e-mailezünk, koordináljuk a családot, telefonálunk, szöveget fordítunk, ésatöbbi. Ebből azonban nehéz kiszállni, ha esetleg lenne is néhány szabad percünk. Hirtelen úgy érezzük magunkat, mintha légüres térbe kerültünk volna.

A tévé, Internet, az okostelefonok, és az egyéb különböző „kütyük” világa még inkább felerősíti, vagy talán maga idézte elő ezt a hatást. Többek között ez az oka annak, hogy az emberek egyfolytában nyomkodják a telefonjukat. Nem csak Internet-, hanem ingerfüggők. Valahogy ki kell tölteniük a szabad, sokféle hatás nélküli időtartamot.

Mindezzel együtt jár, hogy nem tudunk megállni, kicsit körülnézni, elgondolkodni… Helyette inkább keressük az egyszerűbb megoldást, vágyaink gyorsabb kielégülését, miszerint érjen minket újra valamilyen szélsőséges hatás, információáradat. A jelenség abban is megmutatkozik, hogy a mai kor gyermekét már sokkal nehezebb lekötni, és a figyelmét fenntartani, szórakoztatni.

No de mit tehetünk? Tudatos figyelemmel érhetünk el változást saját magunkon. Néha hagyjuk magunknak, hogy „csak úgy legyünk”, iktassuk ki a tévét és a telefont, és próbáljunk meg kifelé, vagy befelé figyelni. Nézzük az embereket, a természetet, vagy figyeljük meg az érzéseinket, tudatosítsuk magunkban a mélyebb gondolatainkat. Akár kijelölt időpontokat, időtartamokat is meghatározhatunk, amikor nem keressük a nyüzsgést, például míg várakozunk valahol, vagy a munka utáni fél órában. 

Fotó:
Pixabay.com

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.

A digitális zaj ellen: 6 offline tevékenység, ami 2026-ban aranyat ér

A digitális túlterheltség, az állandó értesítések és a rövidülő figyelmi ciklusok hatására egyre több kutatás és gyakorlati trend mutat ugyanabba az irányba: az emberek tudatosan visszatérnek az analóg, offline tevékenységekhez.