Az ingerfüggőség hálójában
- Dátum: 2015.08.04., 21:39
- figyelem, függőségek, impulzus, inger, ingerfüggőség, Internet, Internetfüggőség, multitasking, nyüzsgés, okostelefon, televízió, tévénézés
A nem hétköznapi függőségeket tárgyaló sorozatunkban ezúttal az ingerfüggőségről lesz szó, merthogy igen, még ilyen is létezik. Sőt, hétköznapibb, mint gondolnánk, és egyre több embert érint. Vajon mi lehet ennek az oka?
Elsősorban a felgyorsult világ, amelyben több impulzus ér minket, mint valaha. Ha akarjuk, ha nem, a körülöttünk zajló élet elvárja, hogy egyszerre több szálon futtassuk az eseményeket. Multitasking képességgel szereljük fel magunkat, párhuzamosan e-mailezünk, koordináljuk a családot, telefonálunk, szöveget fordítunk, ésatöbbi. Ebből azonban nehéz kiszállni, ha esetleg lenne is néhány szabad percünk. Hirtelen úgy érezzük magunkat, mintha légüres térbe kerültünk volna.
A tévé, Internet, az okostelefonok, és az egyéb különböző „kütyük” világa még inkább felerősíti, vagy talán maga idézte elő ezt a hatást. Többek között ez az oka annak, hogy az emberek egyfolytában nyomkodják a telefonjukat. Nem csak Internet-, hanem ingerfüggők. Valahogy ki kell tölteniük a szabad, sokféle hatás nélküli időtartamot.
Mindezzel együtt jár, hogy nem tudunk megállni, kicsit körülnézni, elgondolkodni… Helyette inkább keressük az egyszerűbb megoldást, vágyaink gyorsabb kielégülését, miszerint érjen minket újra valamilyen szélsőséges hatás, információáradat. A jelenség abban is megmutatkozik, hogy a mai kor gyermekét már sokkal nehezebb lekötni, és a figyelmét fenntartani, szórakoztatni.
No de mit tehetünk? Tudatos figyelemmel érhetünk el változást saját magunkon. Néha hagyjuk magunknak, hogy „csak úgy legyünk”, iktassuk ki a tévét és a telefont, és próbáljunk meg kifelé, vagy befelé figyelni. Nézzük az embereket, a természetet, vagy figyeljük meg az érzéseinket, tudatosítsuk magunkban a mélyebb gondolatainkat. Akár kijelölt időpontokat, időtartamokat is meghatározhatunk, amikor nem keressük a nyüzsgést, például míg várakozunk valahol, vagy a munka utáni fél órában.
Fotó:
Pixabay.com
Japán gyaloglás: az egyszerű séta, ami meglepően hatékonyabb lehet a napi 10 000 lépésnél
A legtöbben tisztában vannak vele, hogy a rendszeres mozgás fontos, de a mindennapokban mégis nehéz következetesen időt szakítani rá. Van, aki a lépésszámlálót figyeli és a napi 10 000 lépést próbálja teljesíteni, másoknak viszont már egy hosszabb séta is komoly kihívást jelent a rohanó hétköznapokban. Erre a problémára kínál egy egyszerű, mégis hatékony alternatívát a japán gyaloglás módszere.
Szabadság útközben – a lakókocsis élet előnyei és kihívásai
A lakókocsis élet sokak számára egyet jelent a teljes szabadsággal. Reggel a Hungary Balaton partján ébredni, másnap már az horvát tengerpartján vacsorázni, miközben az otthonunk mindig velünk van – ez valóban különleges életforma. De vajon tényleg olyan idilli ez az életforma, mint amilyennek a közösségi médiában látszik?
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.