Menü

Igen, a csapvíz is víz

Hőség van és az előrejelzések szerint még egy jó darabig marad is a kánikula az országban. Az egyik legfontosabb tanács ilyenkor az, hogy igyunk elegendő folyadékot. Jó, de mit? Nem mindenkinek világos.

Nyilvánvaló, hogy nem mindenki van tisztában azzal, hogy hőségben nem a töménytelen (például tömény) alkohol és nem a cukros üdítők azok, amelyekkel szervezetünk megnövekedett folyadékigényét ki kell elégítsük. A folyadékon ilyenkor elsősorban a vizet értjük, de a vízben gazdag táplálék (például gyümölcsök) is jól tud jönni ilyenkor. Persze vízből is van sokféle, és itt is gyakran megáll a tudomány.

A csapvíz az utóbbi évtizedekben óriásit esett népszerűségéből, sőt talán már nincs is olyan neki, többen megvetendő, maximum mosogatásra alkalmas dologként tekintenek rá. Pedig rosszul teszik, a csapvizet, a jó csapvizet illik megbecsülni és nyugodtan lehet magában fogyasztani is. Vizsgálatok szerint a csapvíz – normál esetben, tehát, ha nem kerül bele szennyeződés, de Magyarországon ritka az ilyen probléma - simán felveszi a versenyt az ásványvizekkel, azaz tartalma nem rosszabb a boltban vásárolt vizénél. Ahogyan általában az íze sem. Tehát, aki szerencsés helyen lakik, nyugodtan megoldhatja folyadékpótlását a hagyományos módon.

Az ásványvizek kínálata óriási. Mindenki az ásványi anyag tartalommal igyekszik hódítani, de tudni kell, hogy nem szabad túlzásba vinni a bevitelt (egész egyszerűen nincs rá szüksége a szervezetünknek), ezer milligramm/liter felett már káros is lehet az összes ásványi anyag tartalom.

A szénsavas fajták helyett mindenképpen érdemes a csökkentett szénsav-tartalmú, vagy a teljesen mentes termékeket választani. Több okból is, például kevesebbet lehet fogyasztani belőle, savas és puffaszt is.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.