Menü

Sok a kérdés a „női Viagra” körül

Női Viagraként ismert, de a szakemberek azt, mondják nem sok köze van a jól ismert férfi tablettához. Az Egyesült Államokban nemsokára piacra kerül, valaki nagy eredményről, más csúsztatásról beszél.

„Engedélyezte a női vágyfokozó készítmény forgalomba hozatalát az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hivatala (FDA). A Flibanserin nevű készítmény engedélyezésével az FDA egy szakértői bizottság június eleji ajánlását követte. Korábbi alkalmakkor, 2012-ben és 2013-ban nem járt sikerrel a “női Viagra” engedélyeztetése. A Flibanserinteredetileg depresszió elleni gyógyszernek szánták. Hatását úgy váltja ki, hogy csökkenti a szerotonin hormon mennyiségét a szervezetben, ezzel egyidejűleg emelkedik két “boldogsághormon”, a dopamin és a noradrenalin mennyisége a vérben. Mindkettő képes a női szexuális vágyat fokozni.” - írja a napidoktor.hu.

Érdekes körbejárni a témát, mert a szer máris támadások kereszttüzébe került. Sokan a női egyenjogúság kiteljesedését látják az engedélyezésben, míg mások szerint ez inkább az üzletről szól. Az biztos, hogy a forgalmazó komoly hadjáratot indított az ügy érdekében, és a „női Viagra” nagy haszonnal kecsegtet.

A Viagrával való összehasonlítás reklámszempontból jól jövedelmezhet, ugyanakkor a név megtévesztő, hiszen míg a férfiaknak szánt gyógyszer a fizikai állapoton igyekszik segíteni, addig a Flibanserin az agyra hat. Sokan épp azt kérdőjelezik meg, hogy egyáltalán létezik-e a gyógyítani kívánt probléma (mint betegség), s ha létezik, azt gyógyszerrel kell-e kezelni. A kritikusok egy része azt mondja, hogy a szexuális problémák sokkal összetettebbek annál, hogy kizárólag a vágy célzott fokozásával azokat hatékonyan orvosolni lehessen.

A másik dolog a hatékonyság, a tesztek nem mindenkit győztek meg, sőt, ráadásul a szer mellékhatásai nem elhanyagolhatóak, többek között álmosság, hányinger, szédülés és ájulás jelentkezhet. Alkohollal fogyasztva pedig potenciálisan veszélyes a leendő Addyi (ez a gyógyszer tervezett neve), ez a terület még további kutatásokat igényel.

Kép forrása: epSos.de

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?

A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?