Menü

Szakíts, ha bírsz!

Sokan hónapokig, évekig élnek rossz, vagy nem kielégítő párkapcsolatban, bizonytalanságban, őrlődésben. Lépni azonban mégsem mernek… Mi lehet ennek az oka, és mit lehet tenni?

A felmérések szerint nagyon gyakori, hogy valaki olyan párkapcsolatban él, amelyben nem boldog, és úgy ébred fel minden nap a párja mellett, hogy nem érzi vele teljesnek az életét. A közös időtöltések – már ha vannak - is ebben a hangulatban telnek: valami (sok esetben nem is csak egy dolog) hiányzik… A másik szomorú adat, hogy az emberek nagyobb része nem, vagy csak nagyon hosszú idő elteltével változtat ezen a helyzeten.

Hogy miért? A fő okok a bizonytalanság, a félelem, az önbizalomhiány. „Mi lesz, ha nem találok jobbat? Mi van, ha rosszul döntök? Hogyan élek majd meg, ha már nem leszünk együtt?” – Ehhez hasonló kérdések sokasága sorakozik fel egy ilyen helyzetben. A legáltalánosabb kifogások között pedig ilyesmik szerepelnek: „De hát szeretem! Olyan rendes ember! Annyira jó szülő, csak velem nem tud már kedves lenni…” ésatöbbi.

Egy dolgot érdemes tudomásul venni: ha a szakítás, vagy válás gondolata komolyabban felmerül bármelyik fél részéről, akkor már jelentős gond van. Ezt nem szabad szőnyeg alá söpörni azzal, hogy biztos épp csak telhetetlen időszakunkat éljük, vagy hogy a másik most éppen kimerült a munkahelyi problémák miatt, és ezért lehet bizonytalan az élete többi területén is. Alapszabály tehát, hogy ha akár bennünk, akár a társunkban felmerül a szakítás lehetősége, azt a lehető legkomolyabban kell venni, és foglalkozni kell vele!

A szakítás felmerülése ugyanis párkapcsolati krízist jelez. A krízis nem jelenti feltétlenül a kapcsolat végét, de az bizonyos, hogy ebben az időszakban új alapokra kell helyezni a kapcsolatot, vagy annak bizonyos elemeit. Mint arról már írtunk, a kínaiaknál a krízis szót két írásjel jelöli: a veszély és az esély egymás írásjele egymás mellé téve. Nagyon beszédes, ugyanis a krízispont mindig egyszerre jelent problémát és lehetőséget, de az biztos, hogy megoldandó feladat vár ránk ilyenkor – párkapcsolatban pedig a párunkkal együtt, közösen.

A megoldásra akkor van esély és lehetőség, ha mindkét fél nyitott a beszélgetésre, a megbeszélésre, a konstruktív problémamegoldásra. Minden esetben ez az elsődleges kitétel. Ha ez tartósan hiányzik, akkor bizony olyan alappillér nincs meg a kapcsolatban, amely nélkül az előbb-utóbb össze fog omlani.

Sokan azonban nem figyelnek oda a jelekre, és gyakorlatilag halott párkapcsolatot hisznek élőnek. A látszólagos egymás mellett élés, a papíron meglévő házasság, a holnapi ebéd és a gyerek körüli teendők megbeszélése még nem jelenti, hogy az a kapcsolat él, ahogy az sem, hogy még ki van írva a facebook-ra, hogy „kapcsolatban”.
Nem mindegy, hogy szobatársként élünk egymás mellett, vagy valódi odafigyeléssel, beszélgetéssel, öleléssel, örömteli időtöltéssel töltjük meg egymás mindennapjait.

A legfontosabb az, hogy ne áltassuk magunkat, és legyünk őszinték saját magunkkal és a párunkkal is.

Szakítás és újrakezdés – Ha érdekel a téma, akkor gyere el Pilát Gábor őszinte hangvételű párkapcsolati előadására Szegeden, október 29-én!
Az esemény részleteit megtalálod itt: https://www.facebook.com/events/1667957793422709/

Gábor oldalát a facebook-on már több, mint 35 ezren követik, nem véletlenül! Hallgassátok meg a műsorát a Rádió Bézsben hétfő esténként 9 és 11 óra között.

A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness

Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?

Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat

Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?

Mi állhat az irigység hátterében?

Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.

Melyek a verbális bántalmazás jelei?

Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?

Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?

A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.