Menü

Mit tegyünk, ha a fáj a torkunk?

Erre a kérdésre bármely célzott gyógyszerreklám gyorsan megadja a választ, de érdemesebb továbbmenni, és tisztábban látni a fájdalom hátterét. Először is: a torokfájás, torokgyulladás nem betegség, hanem tünet. A megfázás, influenza gyakori tünete, amely kiegészülhet orrfolyással, köhögéssel, rekedtséggel, lázzal és mindezek tetejébe, rossz közérzettel is.

A betegség (illetve tünetei) az őszi-téli időszakban jelentkezik a leggyakrabban, de sokan többször, akár más évszakokban is kénytelenek megküzdeni vele. Mit teszünk, amikor úgy érezzük, hogy „kerülget” minket a betegség? Nagyon sokan elkezdenek vitaminokat szedni (főként C-vitamint), illetve a reklámokban látott, vény nélkül kapható készítményekkel igyekeznek (elő)kúrálni magukat. Viszonylag kevesen fordulnak orvoshoz, legalábbis a betegség kezdeti szakaszában.

A fájós torokra elég sokan szednek antibiotikumot, ami nem szerencsés, hiszen az esetek többségében a problémát nem baktérium, hanem vírus okozza. Érdemes megfogadni a tanácsot: antibiotikumot orvosi utasítás nélkül ne szedjünk! Ha nem fordulunk orvoshoz és/vagy nincs szükségünk vényes gyógyszerre, abban az esetben is mindenképpen tájékozódjunk. Kérdezzük meg a gyógyszerészt, olvassuk el a betegtájékoztatót!

Akadnak, akik a házi praktikákra esküsznek. A tünetek általában néhány napon belül enyhülnek, de ezalatt a sós vízzel gargalizálás, a sok folyadék, a forró, mézes tea és társai – a gyógyszerekhez hasonlóan - segíthetnek csökkenteni a fájdalmat, javítani a közérzetet.
Ha a tünetek nem enyhülnek, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.