Menü

Használj kevesebb csomagolóanyagot: hasznosíts újra Te magad!

Mint azt az előző héten bemutattuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a környezetvédelem a nagy cégvezetők a politikusok felelőssége. Pedig önámítás elhárítani az egyéni felelősségünket, miközben rohamos sebességgel növekszik a szeméttermelés.

Környezetvédelmi cikksorozatunk második részében most azt mutatjuk be, hogy miként hasznosítsunk újra minél több mindent a keletkező háztartási hulladékból. A szelektív hulladékgyűjtés szép szemlélet, de nem oldja meg a valódi problémát. Hiszen olyan mennyiségű szemét keletkezik a háztartásokban, amit szinte lehetetlen újrahasznosítani, arról nem is beszélve, hogy maga a gyártás és az újrahasznosítás mind-mind energiát igényel, ezt sokan elfelejtik. Továbbá ott vannak még a szállítási költségek, és az ehhez használt üzemanyag, mire az újrahasznosítandó anyagok a hasznosítás helyére kerülnek.

A legjobb, ha az ipari újrahasznosítás helyett mi magunk használjuk fel a keletkező csomagolóanyagokat a háztartásban. Íme néhány tipp, hogy mit mire használhatunk ahelyett, hogy a szemétbe dobnánk:

  • A joghurtos poharakba palántázhatunk, használhatják a gyerekek vízfesték bekeveréséhez és ecsetmosáshoz, vagy mi magunk készíthetünk nekik belőle egymásba építhető óriástornyot.
  • A tejeszacskókat és dobozokat már a nagyszüleink is használták, tanuljunk tőlük! Mélyhűtéshez például mindegyik kiváló. A tejeszacskót kimoshatjuk, a neilonzacskónál jóval erősebbek. A tejesdobozok segítségével pedig ügyesen logisztikázhatjuk a mélyhűtőnk tartalmát: ha ebbe tesszük a fagyasztott zöldségeket, akkor rendszerezettebben férnek el.
  • A pékségekben kapható papírzacskókat használhatjuk papírtörlő helyett, ha olajban sült ételt készítünk, és a lecsöpögő zsíradékot szeretnénk felitatni az edényben, vagy a tányéron.
  • Ha van rá lehetőségünk, válasszuk inkább az üveges termékeket a műanyag, vagy konzervdoboz helyett! Az üveget könnyebb újrahasznosítani, például kidíszítve ceruza-, vagy mécsestartóként. De természetesen befőzéshez is, hiszen sokan még mindig a boltban vesznek ehhez üres üvegeket. Inkább lehetőség szerint gyűjtsük össze, és hirdessük meg, cseréljük el, így valaki olyanhoz kerülhet, aki továbbhasznosítja őket.

Bizonyára még sok más ötlet a rendelkezésre áll, mindenkinek csak a fantáziája szabhat határt, hogy okosan hasznosítsa a keletkező hulladékot.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Biztonságban az utakon – Így tanítsuk meg gyermekeinket helyesen közlekedni

A közlekedés mindennapi életünk természetes része, mégis komoly kockázatokat rejt – különösen a gyermekek számára. Az Európai Unió statisztikái szerint a 0–14 éves korosztály haláleseteinek jelentős hányada közlekedési balesetekhez kapcsolódik.

Amikor a szív hangosabb a kelleténél – ártalmatlan szívzörejek gyermekkorban

Szülőként kevés ijesztőbb mondat létezik annál, mint amikor az orvos a vizsgálat végén megjegyzi: „hallok egy kis szívzörejt”. A szó önmagában fenyegetően hangzik, pedig a valóság sok esetben jóval megnyugtatóbb.

Készpénzmentes világ: innováció vagy totális kontroll?

Bankkártya, mobilfizetés, QR-kód és azonnali utalás. Ma már sokszor egyszerűbb elővenni a telefont, mint a pénztárcát. Azonban tényleg eljutunk oda, hogy a bankjegyek csak múzeumban létezzenek? Ha ez bekövetkezik, az a fejlődés logikus következő lépcsője lesz, vagy egy olyan fordulópont, ahol a kényelem ára a teljes kiszolgáltatottság?