Menü

Használj kevesebb csomagolóanyagot: hasznosíts újra Te magad!

Mint azt az előző héten bemutattuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a környezetvédelem a nagy cégvezetők a politikusok felelőssége. Pedig önámítás elhárítani az egyéni felelősségünket, miközben rohamos sebességgel növekszik a szeméttermelés.

Környezetvédelmi cikksorozatunk második részében most azt mutatjuk be, hogy miként hasznosítsunk újra minél több mindent a keletkező háztartási hulladékból. A szelektív hulladékgyűjtés szép szemlélet, de nem oldja meg a valódi problémát. Hiszen olyan mennyiségű szemét keletkezik a háztartásokban, amit szinte lehetetlen újrahasznosítani, arról nem is beszélve, hogy maga a gyártás és az újrahasznosítás mind-mind energiát igényel, ezt sokan elfelejtik. Továbbá ott vannak még a szállítási költségek, és az ehhez használt üzemanyag, mire az újrahasznosítandó anyagok a hasznosítás helyére kerülnek.

A legjobb, ha az ipari újrahasznosítás helyett mi magunk használjuk fel a keletkező csomagolóanyagokat a háztartásban. Íme néhány tipp, hogy mit mire használhatunk ahelyett, hogy a szemétbe dobnánk:

  • A joghurtos poharakba palántázhatunk, használhatják a gyerekek vízfesték bekeveréséhez és ecsetmosáshoz, vagy mi magunk készíthetünk nekik belőle egymásba építhető óriástornyot.
  • A tejeszacskókat és dobozokat már a nagyszüleink is használták, tanuljunk tőlük! Mélyhűtéshez például mindegyik kiváló. A tejeszacskót kimoshatjuk, a neilonzacskónál jóval erősebbek. A tejesdobozok segítségével pedig ügyesen logisztikázhatjuk a mélyhűtőnk tartalmát: ha ebbe tesszük a fagyasztott zöldségeket, akkor rendszerezettebben férnek el.
  • A pékségekben kapható papírzacskókat használhatjuk papírtörlő helyett, ha olajban sült ételt készítünk, és a lecsöpögő zsíradékot szeretnénk felitatni az edényben, vagy a tányéron.
  • Ha van rá lehetőségünk, válasszuk inkább az üveges termékeket a műanyag, vagy konzervdoboz helyett! Az üveget könnyebb újrahasznosítani, például kidíszítve ceruza-, vagy mécsestartóként. De természetesen befőzéshez is, hiszen sokan még mindig a boltban vesznek ehhez üres üvegeket. Inkább lehetőség szerint gyűjtsük össze, és hirdessük meg, cseréljük el, így valaki olyanhoz kerülhet, aki továbbhasznosítja őket.

Bizonyára még sok más ötlet a rendelkezésre áll, mindenkinek csak a fantáziája szabhat határt, hogy okosan hasznosítsa a keletkező hulladékot.

Mi az a protokollkommunikáció, és miért fontos a mindennapi életben?

A kommunikáció a mindennapi élet része, ide tartozik a protokollkommunikáció is, amit érdemes minden embernek elsajátítania.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.

Hogyan születtek a hungarikumok?

A magyar kultúra ízek, történetek és évszázadokon át formálódó szokások rendszere. Olyan nemzeti értékekről van szó, amelyek egyszerre jelképezik a kreativitást, a történelmi tapasztalatot és az identitást. Egy pohár pálinka, egy szaloncukor vagy egy gondosan elkészített étel mind arra emlékeztet, hogy a kultúra a mindennapokban él tovább.

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.

Miért veszélyes az orrpiszkálás?

Sokan csupán rossz szokásnak vagy illetlen viselkedésnek tartják az orrpiszkálást, pedig valójában egészségügyi szempontból is kockázatos lehet. Bár első pillantásra ártalmatlannak tűnik, ez a hétköznapi tevékenység többféle fertőzés, sérülés és kellemetlen következmény forrása lehet.