Menü

Használj kevesebb csomagolóanyagot: hasznosíts újra Te magad!

Mint azt az előző héten bemutattuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a környezetvédelem a nagy cégvezetők a politikusok felelőssége. Pedig önámítás elhárítani az egyéni felelősségünket, miközben rohamos sebességgel növekszik a szeméttermelés.

Környezetvédelmi cikksorozatunk második részében most azt mutatjuk be, hogy miként hasznosítsunk újra minél több mindent a keletkező háztartási hulladékból. A szelektív hulladékgyűjtés szép szemlélet, de nem oldja meg a valódi problémát. Hiszen olyan mennyiségű szemét keletkezik a háztartásokban, amit szinte lehetetlen újrahasznosítani, arról nem is beszélve, hogy maga a gyártás és az újrahasznosítás mind-mind energiát igényel, ezt sokan elfelejtik. Továbbá ott vannak még a szállítási költségek, és az ehhez használt üzemanyag, mire az újrahasznosítandó anyagok a hasznosítás helyére kerülnek.

A legjobb, ha az ipari újrahasznosítás helyett mi magunk használjuk fel a keletkező csomagolóanyagokat a háztartásban. Íme néhány tipp, hogy mit mire használhatunk ahelyett, hogy a szemétbe dobnánk:

  • A joghurtos poharakba palántázhatunk, használhatják a gyerekek vízfesték bekeveréséhez és ecsetmosáshoz, vagy mi magunk készíthetünk nekik belőle egymásba építhető óriástornyot.
  • A tejeszacskókat és dobozokat már a nagyszüleink is használták, tanuljunk tőlük! Mélyhűtéshez például mindegyik kiváló. A tejeszacskót kimoshatjuk, a neilonzacskónál jóval erősebbek. A tejesdobozok segítségével pedig ügyesen logisztikázhatjuk a mélyhűtőnk tartalmát: ha ebbe tesszük a fagyasztott zöldségeket, akkor rendszerezettebben férnek el.
  • A pékségekben kapható papírzacskókat használhatjuk papírtörlő helyett, ha olajban sült ételt készítünk, és a lecsöpögő zsíradékot szeretnénk felitatni az edényben, vagy a tányéron.
  • Ha van rá lehetőségünk, válasszuk inkább az üveges termékeket a műanyag, vagy konzervdoboz helyett! Az üveget könnyebb újrahasznosítani, például kidíszítve ceruza-, vagy mécsestartóként. De természetesen befőzéshez is, hiszen sokan még mindig a boltban vesznek ehhez üres üvegeket. Inkább lehetőség szerint gyűjtsük össze, és hirdessük meg, cseréljük el, így valaki olyanhoz kerülhet, aki továbbhasznosítja őket.

Bizonyára még sok más ötlet a rendelkezésre áll, mindenkinek csak a fantáziája szabhat határt, hogy okosan hasznosítsa a keletkező hulladékot.

Miért lehet stresszes a nyaralás?

A nyaralás a legtöbb ember számára a pihenés, kikapcsolódás és feltöltődés ideje – legalábbis elméletben, „papíron”. A valóság azonban sokszor mást mutat: a nyári szabadság időszaka nem ritkán feszültséggel, családi vitákkal, időnyomással vagy éppen kiábrándulással jár.

Forróság, fény és fáradtság – Hogyan küzdjünk meg a nyári álmatlansággal?

Sokaknak ismerős lehet az az érzés, amikor fekszünk az ágyban, nézzük a plafont, a percek egyre csak telnek, és nem tudunk elaludni. A frusztráció nő, az óra ketyeg, és másnap fontos feladatok várnak ránk. A tartós meleg, a világos hajnalok és a felborult napirend miatt egyre többen küzdünk alvási nehézségekkel. A probléma nem egyéni panasz, hanem széles körű jelenség, amely mögött biológiai, környezeti és életmódbeli tényezők is állnak.

A rage baiting jelensége és működése

Biztosan sokan találkozunk a közösségi médiás görgetés közben dühítő tartalmakkal. Úgymond van az internetnek egy sötét része, ahol az indulatot kiváltó videók tömkelege nem véletlen baleset, hanem tudatosan előállított termék. Legyenek ezek közúti balesetes klipek, állatkínzás vagy valamilyen látványos társadalmi normaszegés formájában.

Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.

Villámlás és mennydörgés – tudod, mit kell tenned?

Mindenki találkozott már olyan viharral, ami hangos dörgéssel és villámlással járt, de vajon mindenki tudja e, hogy ilyenkor mit kell tenni?