Menü

Használj kevesebb csomagolóanyagot: hasznosíts újra Te magad!

Mint azt az előző héten bemutattuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a környezetvédelem a nagy cégvezetők a politikusok felelőssége. Pedig önámítás elhárítani az egyéni felelősségünket, miközben rohamos sebességgel növekszik a szeméttermelés.

Környezetvédelmi cikksorozatunk második részében most azt mutatjuk be, hogy miként hasznosítsunk újra minél több mindent a keletkező háztartási hulladékból. A szelektív hulladékgyűjtés szép szemlélet, de nem oldja meg a valódi problémát. Hiszen olyan mennyiségű szemét keletkezik a háztartásokban, amit szinte lehetetlen újrahasznosítani, arról nem is beszélve, hogy maga a gyártás és az újrahasznosítás mind-mind energiát igényel, ezt sokan elfelejtik. Továbbá ott vannak még a szállítási költségek, és az ehhez használt üzemanyag, mire az újrahasznosítandó anyagok a hasznosítás helyére kerülnek.

A legjobb, ha az ipari újrahasznosítás helyett mi magunk használjuk fel a keletkező csomagolóanyagokat a háztartásban. Íme néhány tipp, hogy mit mire használhatunk ahelyett, hogy a szemétbe dobnánk:

  • A joghurtos poharakba palántázhatunk, használhatják a gyerekek vízfesték bekeveréséhez és ecsetmosáshoz, vagy mi magunk készíthetünk nekik belőle egymásba építhető óriástornyot.
  • A tejeszacskókat és dobozokat már a nagyszüleink is használták, tanuljunk tőlük! Mélyhűtéshez például mindegyik kiváló. A tejeszacskót kimoshatjuk, a neilonzacskónál jóval erősebbek. A tejesdobozok segítségével pedig ügyesen logisztikázhatjuk a mélyhűtőnk tartalmát: ha ebbe tesszük a fagyasztott zöldségeket, akkor rendszerezettebben férnek el.
  • A pékségekben kapható papírzacskókat használhatjuk papírtörlő helyett, ha olajban sült ételt készítünk, és a lecsöpögő zsíradékot szeretnénk felitatni az edényben, vagy a tányéron.
  • Ha van rá lehetőségünk, válasszuk inkább az üveges termékeket a műanyag, vagy konzervdoboz helyett! Az üveget könnyebb újrahasznosítani, például kidíszítve ceruza-, vagy mécsestartóként. De természetesen befőzéshez is, hiszen sokan még mindig a boltban vesznek ehhez üres üvegeket. Inkább lehetőség szerint gyűjtsük össze, és hirdessük meg, cseréljük el, így valaki olyanhoz kerülhet, aki továbbhasznosítja őket.

Bizonyára még sok más ötlet a rendelkezésre áll, mindenkinek csak a fantáziája szabhat határt, hogy okosan hasznosítsa a keletkező hulladékot.

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.

Allergia vagy megfázás – hogyan különböztessük meg?

Az elmúlt hetekben én is folyamatosan küzdök a tüsszögéssel, orrfolyással és a viszkető, könnyező szemekkel, így pontosan tudom, milyen nehéz eldönteni, vajon megfázásról van szó, vagy valamilyen allergiás reakcióról. A közönséges megfázás és a szezonális allergiák tünetei sok ponton hasonlítanak egymásra, ezért gyakran zavarba ejtő lehet a különbség felismerése.

Oldalt fekve alszol? – előnyök, hátrányok a testünkre nézve

Ahány ember, annyiféle alvási szokás, melegben, hidegben, hason, háton vagy oldalt fekve, mindenkinél más. Nézzük, mi a helyzet az oldalt fekvéssel.

Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez

Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.

Munkahelyi illemtan és etikett – A professzionális jelenlét láthatatlan ereje

A munkahely nem csupán a feladatok elvégzésének terepe, hanem egy komplex társas közeg, ahol a szakmai kompetencia mellett a viselkedéskultúra is meghatározó szerepet játszik.