Menü

Az egészségmegőrző szemlélet fontossága

Manapság fordítva állunk az egészség kérdéséhez, mint kellene. Ahelyett, hogy vigyáznánk magunkra, és megőriznénk az egészségünket, bele se gondolunk a saját felelősségünkbe, ami a testünket és egészségi állapotunkat illeti. Ha pedig bekövetkezik a baj, akkor rohanunk az orvosokhoz, hogy gyógyítsanak meg bennünket. Azt hisszük, hogy működőképes nézőpont, hogy csak bekapunk néhány tablettát, és máris megjavul bennünk, amire elromlott. Pedig ez nem ilyen egyszerű.

Az orvosok nem csodadoktorok, hogy varázspálcával (pontosabban néhány tablettával és kezeléssel) helyrehozzák az életmódunk következményeit. Sok kritika is őket éri emiatt: „nem tudnak semmit!” – szól ellenük a kritika. De biztos, hogy a hiba az ő gépezetükben van?

Lássuk be: a saját testünk a saját felelősségünk. Ha megtiszteljük azzal, hogy vigyázunk rá, egészséges táplálkozással, mozgással, valamint a lelkünkre való odafigyeléssel, azt meg fogja hálálni.

Igen, tény az is, hogy a jelenlegi egészségügyi rendszer elég kevés mozgásteret hagy a doktoroknak. Nincs egészségmegőrző orvoslás, amire pedig óriási szükség lenne! Továbbá kevesen foglalkoznak a betegségek lelki hátterével, és még kevesebben ismerik el azokat. A fizikai gyógyításon túl több nem fér bele.

Legyünk hát mi azok, akik elsősorban gondoskodunk önmagunkról, és az orvosainktól csak ennek a kiegészítését várjuk! Ennek ellenére reménykedünk abban, hogy az egészségmegőrző szemlélet hamarosan nem csak az alternatív gyógyászat területén lesz jelen.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.

Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat

Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

A manuálterápia szerepe és pozitív hatásai a mozgásszervi rehabilitációban

A manuálterápia egy olyan speciális gyógyászati módszer, amely a mozgásszervi panaszok mechanikai kiváltó okait célozza meg kézzel végzett technikákkal. Nem tévesztendő össze a sima masszázzsal, hiszen itt az orvos vagy gyógytornász célzott fogásokkal állítja helyre az ízületek és a gerinc mozgás szabadságát.