Menü

Termeljünk idegsejteket a jókedvünk érdekében!

Korábban a tudósok úgy tudták, hogy az idegsejtek termelődése egy idő után befejeződik és megáll, tehát nem lehetséges újabbak termelődése. Idővel kiderült, hogy ebben tévedtek. Amikor egy onkológus azt kezdte vizsgálni, hogy a rákbetegek körében miért gyakori a depresszió kialakulása, érdekes információhoz jutott a kolléganőjétől.

Az ugyanis elmondta neki, hogy igenis termelődnek új idegsejtek – a rák további terjedését megelőző gyógyszer viszont gátolja a sejtszaporodást, és ezzel megakadályozza az idegsejtek termelődését is. Ez pedig depresszióhoz vezet.

A kutatások kimutatták, hogy az idegsejtek termelődéséhez bizony elég sok közünk van, méghozzá igen hétköznapi módon. Ha stresszelünk, az gátolja az idegsejtek fejlődését, tehát ilyen úton is hatással van a hangulatunk rombolásához, az egészségünkről nem is beszélve. Azonban az olyan tevékenységek, mint például a futás, vagy a szex segítik az idegsejtek termelődését.

Ebből is láthatjuk, hogy rajtunk is jelentősen múlik, hogy milyen a hangulatunk, és ezt a biológiai folyamatok is visszaigazolják.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.

A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban

A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.

Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat

Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.