Termeljünk idegsejteket a jókedvünk érdekében!
- Dátum: 2016.01.27., 09:41
- biológia, depresszió, futás, hangulat, idegsejt, rákbetegség, sejtek, stressz, szex
Korábban a tudósok úgy tudták, hogy az idegsejtek termelődése egy idő után befejeződik és megáll, tehát nem lehetséges újabbak termelődése. Idővel kiderült, hogy ebben tévedtek. Amikor egy onkológus azt kezdte vizsgálni, hogy a rákbetegek körében miért gyakori a depresszió kialakulása, érdekes információhoz jutott a kolléganőjétől.
Az ugyanis elmondta neki, hogy igenis termelődnek új idegsejtek – a rák további terjedését megelőző gyógyszer viszont gátolja a sejtszaporodást, és ezzel megakadályozza az idegsejtek termelődését is. Ez pedig depresszióhoz vezet.
A kutatások kimutatták, hogy az idegsejtek termelődéséhez bizony elég sok közünk van, méghozzá igen hétköznapi módon. Ha stresszelünk, az gátolja az idegsejtek fejlődését, tehát ilyen úton is hatással van a hangulatunk rombolásához, az egészségünkről nem is beszélve. Azonban az olyan tevékenységek, mint például a futás, vagy a szex segítik az idegsejtek termelődését.
Ebből is láthatjuk, hogy rajtunk is jelentősen múlik, hogy milyen a hangulatunk, és ezt a biológiai folyamatok is visszaigazolják.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.