Megújulás, nemcsak tavasszal
A megújulás fontosságát lépten-nyomon hangsúlyozzák, nemcsak a párkapcsolatban, de az élet más területein is érdemes kilépni az állóvízből, és fejlődni. A kiégés igen intenzív módon ront az életminőségen, ezáltal komoly akadálya a boldogságnak.
De hogyan lehet kilépni a mókuskerékből? Hogyan lehet megújulni napi 9-10 órás munkavégzés közepette? Kész receptet erre sem vehetünk, de egy bizonyos, a megújulásba vetett idő és energia kamatostól megtérül.
Ha rendkívüli módon csömörünk van a munkánktól, akkor a változtatás mind lelki mind fizikai szempontból esedékes. De ha nem lehetséges a munkahelyváltás, akkor is szert tehetünk újabb motivációs forrásokra, melyek pozitív hatással lehetnek munkánkra is.
Ha a megújulást csak a munkára vonatkoztatva képzeljük el, akkor ne csak a vertikális, hanem a horizontális fejlődési lehetőségeket is vegyük számba. Nemcsak úgy fejlődhetünk, ha a ranglétrán jutunk feljebb, hanem például úgy is, hogy egyéb szakterületeket is megismerünk, kipróbálunk.
Tipikus útja a megújulásnak valamilyen új hobbi megtalálása, követése. És persze a sport mindig képes arra, hogy motiváljon, energizáljon minket. Hazánkban sajnos nincs kultúrája, de az önkéntes munkavégzés rendkívül fontos lenne nemcsak társadalmilag, hanem az egyén szintjén is. Lehetőséget ad arra, hogy a munkáktól akár egészen eltérő területen is kipróbálhassuk magunkat, a szolgálat pedig önmagában is pozitív energiákat mozgósít.
Sokan azonban hiába vágynak arra, hogy kiszálljanak a mókuskerékből, mert fogva tartja őket az az állapot, hogy nincs idő és energia változtatásra, a megújulásra. Igen, egész napos munka után fáradtan nehéz arra gondolni, hogy valamilyen új tevékenységet iktassunk be még a szoros napi programunkba. Pedig pont attól kapnánk plusz energiát, ha belevágnánk valami újba. Nem feltétlenül van szükség radikális változtatásra, csak legyünk nyitottabbak az új impulzusok felé!
Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?
Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.
Tanítsuk önállóságra: kell-e a gyereknek házimunkát végeznie?
Sok szülőben felmerül a kérdés: vajon használunk vagy ártunk gyermekünknek azzal, ha bevonjuk a háztartási feladatokba? A mai világban, amikor az iskoláskorú gyerekek jelentős terhelés alatt állnak, rengeteg a tanulnivaló és kevés az igazán felszabadult szabadidő, érthető a dilemma.
Az edzőtermi szorongás lélektana
Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.
Mit jelent ma az elköteleződés a Z generációnak?
A jelenlegi huszonéveseket gyakran bélyegzik magányosnak vagy túlzottan individualistának. Még ha egyéni szinten elő is fordul a tartós egyedüllét, a kötődés és a párkapcsolat igénye megmaradt, csak más formát öltött. A fiatalok ma már nem szerepeket vagy társadalmi elvárásokat keresnek egy házasságban, hanem biztonságot, partnerséget és kölcsönös felelősségvállalást.
„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?
Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?