Átok vagy áldás a vagyon?
Ha sok pénzed van, kétségtelenül sok mindent megtehetsz, amit szeretnél. Ugyanakkor a gazdagság akadály is lehet olyan dolgok elérésében, melyek mások számára természetesen adottak.
Sokan vágyakozva tekintenek a gazdagokra, irigylik őket. Mert távolról nézve ők mesebeli életet élnek, bármit megtehetnek, amit akarnak. De valójában ez korántsem így van. A legjobb bizonyítéka ennek, hogy a nagyon gazdag emberek többsége jár rendszeresen pszichológushoz vagy valamilyen terapeutához. Ezek a szakemberek pedig tanúsíthatják, hogy ugyan egész más problémákkal szembesülnek a vagyonosok és családtagjaik, de éppen úgy meg kell küzdeniük a maguk démonjaival, mint mindenki másnak. És hogy melyek ezek a démonok? A nagy vagyonnal rendelkező emberek legtöbbször igen elzártan élnek, csak egy szűk réteggel érintkeznek, és nagyon gyakori tapasztalatuk a félelem. Ők élő célpontok, nem csoda hát, ha bizalmatlanok és sokszor zárkózottak. Ez a fajta elzártság azonban emberi kapcsolataikra is hatással van.
A leggazdagabbaknál köztudottan általános szokás a testőr alkalmazása, és egyéb háztartási alkalmazottak foglalkoztatása. Ez csak elsőre tűnik kiváltságnak, ez a fajta életmód rendkívül megnehezíti, ellehetetleníti az intim családi élet megélését.
A gazdag emberek gyerekének lenni megint más, szintén nem könnyű sors. Látszólag mindenük megvan, amit szemük-szájuk megkíván, bármivel foglalkozhatnak és mindent megkapnak, amire vágynak. De ez a helyzet rendkívül demotiváló állapot. Nem, nem lehetnek azok, akik szeretnének, hiszen elve egy skatulyába születnek bele, amiben nehéz megőrizni vagy egyáltalán elérni az önazonosság állapotát. Ha valaki beleszületik egy rendkívüli jólétbe, az egészen másképp értékeli a vagyont. A „mindent megtehetek, amit akarok” alapállapot céltalanná teszi az életet, és gátolja a személyiség kibontakozását, fejlődését.
Kívülállóként nehéz megérteni ezeket a problémákat. Pedig sok jele van, hogy a gazdagság akár átok is lehet. Többek között a híresek, és nagyon gazdagok világában magas arányban vannak jelen a függőségi problémák. Ez is arra utal, hogy a sok pénz nem egyenlő a gondtalan, boldog élettel.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete
A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
Kerti túlélőkalauz: mit tehetünk a perzselő hőség ellen?
A nyári hónapok egyre forróbbak, és a hosszan tartó hőség nemcsak minket, hanem a kertjeinket is próbára teszi. A kiszáradt fű, a lekókadt virágok és az elsárgult levelek látványa minden kerttulajdonos rémálma! Mit tehetünk a perzselő hőség ellen?
A derealizációs szindrómáról általában
A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva
A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.
Miért félünk orvosi segítséget kérni?
Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.