Átok vagy áldás a vagyon?
Ha sok pénzed van, kétségtelenül sok mindent megtehetsz, amit szeretnél. Ugyanakkor a gazdagság akadály is lehet olyan dolgok elérésében, melyek mások számára természetesen adottak.
Sokan vágyakozva tekintenek a gazdagokra, irigylik őket. Mert távolról nézve ők mesebeli életet élnek, bármit megtehetnek, amit akarnak. De valójában ez korántsem így van. A legjobb bizonyítéka ennek, hogy a nagyon gazdag emberek többsége jár rendszeresen pszichológushoz vagy valamilyen terapeutához. Ezek a szakemberek pedig tanúsíthatják, hogy ugyan egész más problémákkal szembesülnek a vagyonosok és családtagjaik, de éppen úgy meg kell küzdeniük a maguk démonjaival, mint mindenki másnak. És hogy melyek ezek a démonok? A nagy vagyonnal rendelkező emberek legtöbbször igen elzártan élnek, csak egy szűk réteggel érintkeznek, és nagyon gyakori tapasztalatuk a félelem. Ők élő célpontok, nem csoda hát, ha bizalmatlanok és sokszor zárkózottak. Ez a fajta elzártság azonban emberi kapcsolataikra is hatással van.
A leggazdagabbaknál köztudottan általános szokás a testőr alkalmazása, és egyéb háztartási alkalmazottak foglalkoztatása. Ez csak elsőre tűnik kiváltságnak, ez a fajta életmód rendkívül megnehezíti, ellehetetleníti az intim családi élet megélését.
A gazdag emberek gyerekének lenni megint más, szintén nem könnyű sors. Látszólag mindenük megvan, amit szemük-szájuk megkíván, bármivel foglalkozhatnak és mindent megkapnak, amire vágynak. De ez a helyzet rendkívül demotiváló állapot. Nem, nem lehetnek azok, akik szeretnének, hiszen elve egy skatulyába születnek bele, amiben nehéz megőrizni vagy egyáltalán elérni az önazonosság állapotát. Ha valaki beleszületik egy rendkívüli jólétbe, az egészen másképp értékeli a vagyont. A „mindent megtehetek, amit akarok” alapállapot céltalanná teszi az életet, és gátolja a személyiség kibontakozását, fejlődését.
Kívülállóként nehéz megérteni ezeket a problémákat. Pedig sok jele van, hogy a gazdagság akár átok is lehet. Többek között a híresek, és nagyon gazdagok világában magas arányban vannak jelen a függőségi problémák. Ez is arra utal, hogy a sok pénz nem egyenlő a gondtalan, boldog élettel.
Budapest rejtett kincsei
A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.
Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe
Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?
Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg
Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.
A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?
A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.