Menü

A te határod hol van?

A komfortzóna egy olyan biztonságos környezetet jelent, melyben kockázat és szorongás nélkül, magabiztosan dönthetünk és cselekedhetünk. Látszólag csupa pozitív funkcióval bír, ugyanakkor komoly akadály is lehet életünkben.

A komfortzóna egyfajta ősi ösztön működésének eredménye, alapja a biztonságra törekvés. De a komfort igénye egyben a változás, változtatás akadálya is lehet. Komfortzónája mindenkinek van, persze a határok nagyon változatos mintázatot mutatnak.

A változás, és változtatás nélkül pedig nincs fejlődés, ezért fontos megismerni saját komfortzónánk határait. Sok minden tartozik a komfortzónához, nem kell extrém dolgokat bevállalnunk ahhoz, hogy veszegetni kezdjük a határainkat. Idetartoznak a különböző szokásaink, hogy mit hogyan, mikor csinálunk. Bár apró dolgokról van szó, néha nem árt változtatni rajtuk, hiszen könnyen a szokás hatalma alá kerülhetünk. Ami szintén arra utal, hogy a megszokottság biztonsága is veszélyes lehet, csak egészen más módon.

Fontos lépés határaink felismerése, ezt követően pedig már tudatosabban tehetünk a fejlődésünk érdekébe. Ahhoz hogy személyiségünk fejlődjön, kevésbé ismerős terepen kell helytállnunk. Ez persze történhet kényszerből, vagy tudatos elhatározásból. Ha a félelem ellenére átlépjük határainkat, az mindenképpen segíti fejlődésünket.

Természetes, hogy az ismeretlen helyzetek, feladatok szorongással töltenek el minket. De pont az ilyen helyzetek megoldásával növelhetjük önbizalmunkat, az én hatóerejét.

A hipochondria lélektana

A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Mentális nagytakarítás

Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.