A te határod hol van?
A komfortzóna egy olyan biztonságos környezetet jelent, melyben kockázat és szorongás nélkül, magabiztosan dönthetünk és cselekedhetünk. Látszólag csupa pozitív funkcióval bír, ugyanakkor komoly akadály is lehet életünkben.
A komfortzóna egyfajta ősi ösztön működésének eredménye, alapja a biztonságra törekvés. De a komfort igénye egyben a változás, változtatás akadálya is lehet. Komfortzónája mindenkinek van, persze a határok nagyon változatos mintázatot mutatnak.
A változás, és változtatás nélkül pedig nincs fejlődés, ezért fontos megismerni saját komfortzónánk határait. Sok minden tartozik a komfortzónához, nem kell extrém dolgokat bevállalnunk ahhoz, hogy veszegetni kezdjük a határainkat. Idetartoznak a különböző szokásaink, hogy mit hogyan, mikor csinálunk. Bár apró dolgokról van szó, néha nem árt változtatni rajtuk, hiszen könnyen a szokás hatalma alá kerülhetünk. Ami szintén arra utal, hogy a megszokottság biztonsága is veszélyes lehet, csak egészen más módon.
Fontos lépés határaink felismerése, ezt követően pedig már tudatosabban tehetünk a fejlődésünk érdekébe. Ahhoz hogy személyiségünk fejlődjön, kevésbé ismerős terepen kell helytállnunk. Ez persze történhet kényszerből, vagy tudatos elhatározásból. Ha a félelem ellenére átlépjük határainkat, az mindenképpen segíti fejlődésünket.
Természetes, hogy az ismeretlen helyzetek, feladatok szorongással töltenek el minket. De pont az ilyen helyzetek megoldásával növelhetjük önbizalmunkat, az én hatóerejét.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja
Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.
Nem tudok lefogyni, pedig szeretnék – A fogyás pszichés akadályai
Sokan érzik úgy, hogy minden vágyuk a fogyás, mégsem képesek tartós eredményt elérni. Hiába az elhatározás, a diéta és a motiváció, valami újra és újra megakadályozza az életmódváltást. A fogyás pszichés akadályai gyakran jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban. De miért olyan nehéz lefogyni, ha valóban szeretnénk?
Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet
A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.
Így állítható meg a túlevés ördögi köre
A hirtelen ránk törő, csillapíthatatlan falási roham könnyen túlevéshez vezethet. A háttérben többféle ok állhat, az alváshiánytól és a rendszertelen napirendtől egészen a stresszig.