Mi határozza meg a bőrünk színét?
Bőrszínünk sokféle lehet, kiindulva a nagyon fakó, sápadt színtől egészen a nagyon sötétig, és a kettő közötti rengeteg árnyalatot is vegyük ide. Ez az egész valami miatt történik - ennek a valaminek a neve pedig melanin, ami az epidermiszben, a melanocitákban (melanin előállítására specializálódott sejtek) termelődik. Néhányan pigmentnek vagy a bőr festékének is nevezik.
Néhány tény a melaninról:
- Néhány ember több melanint állít elő, mint mások. Az emberek többsége nagyjából egyforma számú melanocitával rendelkezik, viszont nem mindenki állít elő ugyanakkora mennyiségű melanint.
- Minél több melanint termel a bőrünk, annál sötétebb a bőrszínünk. A szülőktől örökölt gének határozzák meg, hogy a szervezetünk mennyi melanint állít elő.
- A melanin az oka, hogy a napon barnulunk és leégünk. Ha kimegyünk a napra, a bőrünk több melanint termel. Ez azért történik, mert a szervezet így próbál védekezni a nap káros sugárzásai ellen azáltal, hogy megtöri vagy elnyeli azokat. De a melanin önmagában nem elég erős hozzá, hogy teljesen megvédjen minket, főleg akkor, ha a bőrünk alapjában véve is nagyon világos, fakó színű.
Amikor ráeszmélünk, hogy a bőrünk sötétebb vagy megégett, már sérült, ilyenkor már ne próbáljunk meg lebarnulni. Mindig figyelnünk kell arra, hogy megpróbáljuk megvédeni a bőrünket a naptól. Takarjuk el egy lenge fehér inggel, vagy használjunk napvédő krémet!
Mivel a sötétebb bőrszínű emberek több melanint termelnek, így kevésbé lesznek ráncosak, miközben öregednek. Ezenkívül sokkal kevesebb az esélyük arra, hogy bőrdaganat alakuljon ki náluk. Ettől függetlenül természetesen a sötét bőrű embereknek is oda kell figyelniük, és védekezniük kell a káros napsugárzás ellen, hiszen ők sincsenek teljesen elzárva a bőrdaganat és a ráncok kialakulása elől.
www.aad.org
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.