Mi határozza meg a bőrünk színét?
Bőrszínünk sokféle lehet, kiindulva a nagyon fakó, sápadt színtől egészen a nagyon sötétig, és a kettő közötti rengeteg árnyalatot is vegyük ide. Ez az egész valami miatt történik - ennek a valaminek a neve pedig melanin, ami az epidermiszben, a melanocitákban (melanin előállítására specializálódott sejtek) termelődik. Néhányan pigmentnek vagy a bőr festékének is nevezik.
Néhány tény a melaninról:
- Néhány ember több melanint állít elő, mint mások. Az emberek többsége nagyjából egyforma számú melanocitával rendelkezik, viszont nem mindenki állít elő ugyanakkora mennyiségű melanint.
- Minél több melanint termel a bőrünk, annál sötétebb a bőrszínünk. A szülőktől örökölt gének határozzák meg, hogy a szervezetünk mennyi melanint állít elő.
- A melanin az oka, hogy a napon barnulunk és leégünk. Ha kimegyünk a napra, a bőrünk több melanint termel. Ez azért történik, mert a szervezet így próbál védekezni a nap káros sugárzásai ellen azáltal, hogy megtöri vagy elnyeli azokat. De a melanin önmagában nem elég erős hozzá, hogy teljesen megvédjen minket, főleg akkor, ha a bőrünk alapjában véve is nagyon világos, fakó színű.
Amikor ráeszmélünk, hogy a bőrünk sötétebb vagy megégett, már sérült, ilyenkor már ne próbáljunk meg lebarnulni. Mindig figyelnünk kell arra, hogy megpróbáljuk megvédeni a bőrünket a naptól. Takarjuk el egy lenge fehér inggel, vagy használjunk napvédő krémet!
Mivel a sötétebb bőrszínű emberek több melanint termelnek, így kevésbé lesznek ráncosak, miközben öregednek. Ezenkívül sokkal kevesebb az esélyük arra, hogy bőrdaganat alakuljon ki náluk. Ettől függetlenül természetesen a sötét bőrű embereknek is oda kell figyelniük, és védekezniük kell a káros napsugárzás ellen, hiszen ők sincsenek teljesen elzárva a bőrdaganat és a ráncok kialakulása elől.
www.aad.org
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.