Egyre alacsonyabbak vagyunk
Van, aki csak székre állva éri el a konyhaszekrény felső polcát, és van, aki úgy érzi, sosem fog maga mellé elég magas férfit találni. Mi a helyzet a világban?
Sok országban megfigyelhető, hogy csökken az átlagos testmagasság. Az eddig gyűjtött legnagyobb adathalmaz elemzése során megállapították, hogy 30-40 évvel ezelőtt egy csúcs volt megfigyelhető, azóta viszont finoman, de csökkenni kezdett az átlagos testmagasság. A tanulmányban 1472 másik vizsgálat eredményeit összesítették. Ezek a vizsgálatok összesen 200 országban készültek, és az elemzés során csak a mért (és nem a becsült vagy otthon önállóan mért) adatokat vették figyelembe. 1896 és 1996 között született emberek magasság adataival dolgoztak.
A 2000 előtt született holland férfiak bizonyultak a legmagasabbaknak, és az 1900 előtt született guatemalai nők voltak a legalacsonyabbak. Az elmúlt század során a dél-koreai nők és az iráni férfiak magassága nőtt a legnagyobb mértékben. Napjainkban a lett nők a világ legmagasabbjai.
A magasság sok tényezőtől függ. Nagyon erősen függ például az anya és a születendő magzat terhesség alatti táplálkozásától, illetve később nagyban befolyásolja az egészségi állapot és a jólét mértéke. A magasabb emberek átlagosan tovább élnek, és kevesebb eséllyel alakul ki náluk szív- vagy légzőszervrendszeri betegség. Egyes tanulmányok szerint a magasabb emberek tanultabbak, és magasabb fizetésben részesülnek.
Az amerikai férfiak 1996-ban érték el a testmagasságuk maximumát, a nők 1988-ban. A 20. században az átlagos testmagasság gyorsan nőtt Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Japánban, majd elért egy plató fázist, és lassan csökkenni kezdett. Az afrikai és dél-ázsiai lakosok nem nőttek túl magasra, de a csökkenés már néhány országban ott is megfigyelhető. Az afrikaiak az 1960-as években magasabbak voltak - ekkor ért véget a gyarmatosítási korszak. A testmagasság csökkenése valószínűleg a romló egészségügyi ellátásnak, a rohamosan növekvő népsűrűségnek és a szegényes étrendnek tulajdonítható.
Forrás: www.nytimes.com
Mi az a protokollkommunikáció, és miért fontos a mindennapi életben?
A kommunikáció a mindennapi élet része, ide tartozik a protokollkommunikáció is, amit érdemes minden embernek elsajátítania.
Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?
A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.
Hogyan születtek a hungarikumok?
A magyar kultúra ízek, történetek és évszázadokon át formálódó szokások rendszere. Olyan nemzeti értékekről van szó, amelyek egyszerre jelképezik a kreativitást, a történelmi tapasztalatot és az identitást. Egy pohár pálinka, egy szaloncukor vagy egy gondosan elkészített étel mind arra emlékeztet, hogy a kultúra a mindennapokban él tovább.
Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében
Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.
Miért veszélyes az orrpiszkálás?
Sokan csupán rossz szokásnak vagy illetlen viselkedésnek tartják az orrpiszkálást, pedig valójában egészségügyi szempontból is kockázatos lehet. Bár első pillantásra ártalmatlannak tűnik, ez a hétköznapi tevékenység többféle fertőzés, sérülés és kellemetlen következmény forrása lehet.