Egyre alacsonyabbak vagyunk
Van, aki csak székre állva éri el a konyhaszekrény felső polcát, és van, aki úgy érzi, sosem fog maga mellé elég magas férfit találni. Mi a helyzet a világban?
Sok országban megfigyelhető, hogy csökken az átlagos testmagasság. Az eddig gyűjtött legnagyobb adathalmaz elemzése során megállapították, hogy 30-40 évvel ezelőtt egy csúcs volt megfigyelhető, azóta viszont finoman, de csökkenni kezdett az átlagos testmagasság. A tanulmányban 1472 másik vizsgálat eredményeit összesítették. Ezek a vizsgálatok összesen 200 országban készültek, és az elemzés során csak a mért (és nem a becsült vagy otthon önállóan mért) adatokat vették figyelembe. 1896 és 1996 között született emberek magasság adataival dolgoztak.
A 2000 előtt született holland férfiak bizonyultak a legmagasabbaknak, és az 1900 előtt született guatemalai nők voltak a legalacsonyabbak. Az elmúlt század során a dél-koreai nők és az iráni férfiak magassága nőtt a legnagyobb mértékben. Napjainkban a lett nők a világ legmagasabbjai.
A magasság sok tényezőtől függ. Nagyon erősen függ például az anya és a születendő magzat terhesség alatti táplálkozásától, illetve később nagyban befolyásolja az egészségi állapot és a jólét mértéke. A magasabb emberek átlagosan tovább élnek, és kevesebb eséllyel alakul ki náluk szív- vagy légzőszervrendszeri betegség. Egyes tanulmányok szerint a magasabb emberek tanultabbak, és magasabb fizetésben részesülnek.
Az amerikai férfiak 1996-ban érték el a testmagasságuk maximumát, a nők 1988-ban. A 20. században az átlagos testmagasság gyorsan nőtt Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Japánban, majd elért egy plató fázist, és lassan csökkenni kezdett. Az afrikai és dél-ázsiai lakosok nem nőttek túl magasra, de a csökkenés már néhány országban ott is megfigyelhető. Az afrikaiak az 1960-as években magasabbak voltak - ekkor ért véget a gyarmatosítási korszak. A testmagasság csökkenése valószínűleg a romló egészségügyi ellátásnak, a rohamosan növekvő népsűrűségnek és a szegényes étrendnek tulajdonítható.
Forrás: www.nytimes.com
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
A mikulásvirág varázsa – gondozás, érdekességek és tippek az ünnepi kedvencről
A mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima) a karácsony egyik legnépszerűbb szobanövénye, amely a tél ünnepi hangulatát szinte bármilyen otthonba képes becsempészni.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.