Egyre alacsonyabbak vagyunk
Van, aki csak székre állva éri el a konyhaszekrény felső polcát, és van, aki úgy érzi, sosem fog maga mellé elég magas férfit találni. Mi a helyzet a világban?
Sok országban megfigyelhető, hogy csökken az átlagos testmagasság. Az eddig gyűjtött legnagyobb adathalmaz elemzése során megállapították, hogy 30-40 évvel ezelőtt egy csúcs volt megfigyelhető, azóta viszont finoman, de csökkenni kezdett az átlagos testmagasság. A tanulmányban 1472 másik vizsgálat eredményeit összesítették. Ezek a vizsgálatok összesen 200 országban készültek, és az elemzés során csak a mért (és nem a becsült vagy otthon önállóan mért) adatokat vették figyelembe. 1896 és 1996 között született emberek magasság adataival dolgoztak.
A 2000 előtt született holland férfiak bizonyultak a legmagasabbaknak, és az 1900 előtt született guatemalai nők voltak a legalacsonyabbak. Az elmúlt század során a dél-koreai nők és az iráni férfiak magassága nőtt a legnagyobb mértékben. Napjainkban a lett nők a világ legmagasabbjai.
A magasság sok tényezőtől függ. Nagyon erősen függ például az anya és a születendő magzat terhesség alatti táplálkozásától, illetve később nagyban befolyásolja az egészségi állapot és a jólét mértéke. A magasabb emberek átlagosan tovább élnek, és kevesebb eséllyel alakul ki náluk szív- vagy légzőszervrendszeri betegség. Egyes tanulmányok szerint a magasabb emberek tanultabbak, és magasabb fizetésben részesülnek.
Az amerikai férfiak 1996-ban érték el a testmagasságuk maximumát, a nők 1988-ban. A 20. században az átlagos testmagasság gyorsan nőtt Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Japánban, majd elért egy plató fázist, és lassan csökkenni kezdett. Az afrikai és dél-ázsiai lakosok nem nőttek túl magasra, de a csökkenés már néhány országban ott is megfigyelhető. Az afrikaiak az 1960-as években magasabbak voltak - ekkor ért véget a gyarmatosítási korszak. A testmagasság csökkenése valószínűleg a romló egészségügyi ellátásnak, a rohamosan növekvő népsűrűségnek és a szegényes étrendnek tulajdonítható.
Forrás: www.nytimes.com
Illik pénzt adni karácsonyra?
A karácsony az ajándékozás, az összetartozás és a figyelmesség időszaka. Ebben az időszakban mindenki szeretné kifejezni szeretetét és megbecsülését szerettei felé, ám évről évre felmerül a kérdés: vajon illik-e pénzt adni karácsonyra, és ha igen, kinek, milyen formában és milyen összegben?
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket
Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.