A felnőtté válás rögös útja
- Dátum: 2016.11.02., 17:34
- boldogság, egzisztencia, felelősség, felnőtté válás, szülőktől való leválás
A boldogság, az önálló, teljes élet elengedhetetlen feltétele a szülőkről való leválás. Hiába költöztünk el a szülői házból, ha úgy érezzük, hogy még mindig döntően befolyásol minket a szülőktől jövő kritika, vagy pont ellenkezőleg, állandó szembenállást tanúsítunk, konfrontálódunk, hisz ez azt jelenti, hogy még nem estünk át a felnőtté válás pszichés folyamatán.
Az talán könnyebben szemet szúr, ha valaki még 30 éves kora után is úgy él, hogy megfeleljen szüleinek, de nemcsak ezekben az esetekben beszélhetünk a leválás elakadásáról. Ha valaki például azért költözik el a világ másik végébe, hogy minél messzebb legyen a szüleitől, vagy mondjuk, folyamatosan ellentmond nekik, tehát lázad, ugyanúgy arról árulkodik, hogy a felnőtté válás folyamata valahol megrekedt.
Mert mi kell, hogy felnőtté váljunk? Az önálló egzisztencia megteremtése is mérföldkő ebben a folyamatban, de ez még nem jelenti egyértelműen a szülőkről való pszichés leválás megtörténését. A felnőtté válás egyik legnagyobb kihívása és egyben feltétele is az ambivalencia elfogadása. Annak a kettősségnek az elfogadása, hogy a szüleink egyszerre jó és rossz tulajdonságokkal is bírnak, ahogyan a világ sem fehér és fekete.
A másik döntő lépés ebben a folyamatban a felelősségvállalás, ami konkrétabban azt jelenti, hogy elfogadjuk kimondott szavaink következményeit, képesek vagyunk dönteni és kudarcainkat el tudjuk engedni.
Persze a szülő részéről az elengedés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyerek valóban fel tudjon nőni, ne csak biológiailag váljon éretté, hanem egy szuverén, dönteni képes és felelősségteljes ember legyen belőle, aki összhangban van magával, és elfogadja szüleit is olyannak, amilyenek.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
Gyerekzsúrra partifalatok: vidám és finom ételek kicsiknek
A gyerekzsúr egyik legfontosabb része a játék mellett természetesen az étel. A kicsik számára olyan falatokra van szükség, amelyek könnyen kézbe vehetők, nem túl maszatolósak, látványosak, és persze finomak is. A jól megválasztott partifalatok nemcsak a gyerekek kedvencei lesznek, hanem a szülők dolgát is megkönnyítik.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.