A felnőtté válás rögös útja
- Dátum: 2016.11.02., 17:34
- boldogság, egzisztencia, felelősség, felnőtté válás, szülőktől való leválás
A boldogság, az önálló, teljes élet elengedhetetlen feltétele a szülőkről való leválás. Hiába költöztünk el a szülői házból, ha úgy érezzük, hogy még mindig döntően befolyásol minket a szülőktől jövő kritika, vagy pont ellenkezőleg, állandó szembenállást tanúsítunk, konfrontálódunk, hisz ez azt jelenti, hogy még nem estünk át a felnőtté válás pszichés folyamatán.
Az talán könnyebben szemet szúr, ha valaki még 30 éves kora után is úgy él, hogy megfeleljen szüleinek, de nemcsak ezekben az esetekben beszélhetünk a leválás elakadásáról. Ha valaki például azért költözik el a világ másik végébe, hogy minél messzebb legyen a szüleitől, vagy mondjuk, folyamatosan ellentmond nekik, tehát lázad, ugyanúgy arról árulkodik, hogy a felnőtté válás folyamata valahol megrekedt.

Mert mi kell, hogy felnőtté váljunk? Az önálló egzisztencia megteremtése is mérföldkő ebben a folyamatban, de ez még nem jelenti egyértelműen a szülőkről való pszichés leválás megtörténését. A felnőtté válás egyik legnagyobb kihívása és egyben feltétele is az ambivalencia elfogadása. Annak a kettősségnek az elfogadása, hogy a szüleink egyszerre jó és rossz tulajdonságokkal is bírnak, ahogyan a világ sem fehér és fekete.
A másik döntő lépés ebben a folyamatban a felelősségvállalás, ami konkrétabban azt jelenti, hogy elfogadjuk kimondott szavaink következményeit, képesek vagyunk dönteni és kudarcainkat el tudjuk engedni.
Persze a szülő részéről az elengedés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyerek valóban fel tudjon nőni, ne csak biológiailag váljon éretté, hanem egy szuverén, dönteni képes és felelősségteljes ember legyen belőle, aki összhangban van magával, és elfogadja szüleit is olyannak, amilyenek.
Kenguruzás: amikor a test közelsége életet ment
A koraszülött babák ellátása az orvostudomány egyik legérzékenyebb területe, ahol minden apró döntés hosszú távú következményekkel járhat. Magyarországon is minden tizedik gyermek idő előtt érkezik a világra, és ilyenkor nemcsak az életben maradás esélye, hanem a későbbi fejlődés minősége is azon múlhat, milyen gondoskodást kap az első napokban, hetekben.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
Gyerekzsúrra partifalatok: vidám és finom ételek kicsiknek
A gyerekzsúr egyik legfontosabb része a játék mellett természetesen az étel. A kicsik számára olyan falatokra van szükség, amelyek könnyen kézbe vehetők, nem túl maszatolósak, látványosak, és persze finomak is. A jól megválasztott partifalatok nemcsak a gyerekek kedvencei lesznek, hanem a szülők dolgát is megkönnyítik.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.