Menü

Hogyan ápoljuk bőrünket a hidegebb hónapokban?

Az őszi és a téli időszakban is fontos bőrünk védelme, ilyenkor nem a napozástól, hanem a hidegtől, a széltől, és a fűtéstől válhat szárazzá bőrünk. Fontos, hogy gondoskodjunk ilyenkor is a megfelelő testápolásról!

Az alapozó használatának nyáron sok kellemetlen „mellékhatása” lehet, de ősszel és télen nemcsak esztétikai haszna érvényesülhet, hanem védőhatása is a hideg szárító hatásával szemben. Ugyanakkor fontos, hogy nap végén a sminktől alaposan megtisztítsuk bőrünket. Sokféle arclemosó közül válogathatunk, de leghatásosabban az arctej használatával tisztíthatjuk meg bőrünket a szennyeződésektől, elkerülve ezzel, hogy az eltömődött pórusok begyulladjanak. Heti egyszer bőrradírt is alkalmazhatunk, ha pedig tonizálni szeretnénk arcunkat, ne alkoholtartalmú készítményekkel tegyük, mert azok irritálják bőrünket.

És ne csak arcbőrünk megfelelő ápolásáról gondoskodjunk, hanem egész testünkre figyeljünk oda! A téli időszakban is ügyeljünk a folyadékpótlásra, és használjunk ilyenkor zsírosabb testápolókat. Jó hatással lehetnek bőrünkre a különböző testvajak, például a sheavaj, a kakaóvaj, a kókuszzsír. Ezek a növényi zsírok mind állaguk, mind hatóanyagaik szempontjából különösen alkalmasak a bőrápolásra ezekben a hidegebb hónapokban. Ne feledkezzünk meg a különböző jótékony hatású növényi olajokról sem, nagyszerűen hidratál ilyenkor például a mandulaolaj, vagy az avokádóolaj.

Bár télen kifejezetten jól esik egy meleg kádfürdő nap végén, túl gyakori élvezetével még inkább szárazzá válhat bőrünk. A fürdővízbe habfürdő, tusfürdő helyett tegyünk inkább illóolajokat, melyek segítségével nemcsak aromaterápiát varázsolhatunk fürdőszobánkba, hanem kevésbé tesszük ki bőrünket a szárító hatásnak.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Tapasztalat, ami értéket jelent – álláskeresés 50 év felett

Az álláskeresés 50 éves kor felett új kihívásokat jelenthet, ám az évek során felépített szakmai tudás és megbízhatóság olyan értékek, amelyek komoly előnyt biztosíthatnak. Bár a munkaerőpiac folyamatosan változik, megfelelő felkészüléssel és nyitottsággal idősebb korban is találhatunk új lehetőségeket.