Problémamegoldás jobb agyféltekével
- Dátum: 2017.01.19., 23:13
- agyalás, bal agyfélteke, boldogság, döntés, elme, érzések, gondolkodás, jobb agyfélteke, kihívás, kreativitás, logika, problémamegoldás, racionalitás, realitás, szeretet
Ha valamilyen nehezebb kihívással, problémával kerülünk szembe, akkor általában a legnehezebb megoldást választjuk: elmével, túlgondolással, agyalással, érvek tömkelegének felsorakoztatásával igyekszünk döntést hozni, vagy kulcsot találni az adott helyzethez. Pedig nem ez az, ami segít.
Hiszen a folyamatos gondolkodás közben elfelejtünk odafigyelni az érzéseinkre, vagy ha mégis megtesszük, akkor óvatoskodunk, nehogy illogikus reakció szülessen a részünkről. Emiatt gyakori, hogy a sokáig elménkkel elnyomott érzések egyszer tömegével törnek felszínre, azaz robbannak, és akkor a kívülállók számára hirtelen változást eszközölünk.
Segíthet ezt a helyzetet elkerülni, ha folyamatosan használjuk a jobb agyféltekénket. Túlegyszerűsítve ez felel a kreativitásért, az intuíciókért és a szeretet megéléséért. Mindezek nélkül pedig nem lehetünk boldogok és kiegyensúlyozottak. A bal agyféltekés tevékenységek elismertségük miatt nagyobb arányban vannak jelen az életünkben: elmés, logikus gondolkodás, racionalitás van túlsúlyban a hétköznapjainkban.
Az egészséges egyensúlyt természetesen a két terület összehangolása jelenti. A kineziológia például ismer ezt célzó mozgásgyakorlatokat. A jobb agyféltekénk tréningezhető bármilyen kreatív tevékenységgel, mint a festés, rajzolás, éneklés, vagy éppen relaxáció, meditáció. Ezek nem csupán kikapcsolódást jelentenek tehát, hanem segítenek a lelki egészségünk, kiegyensúlyozottságunk fenntartásában.
Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást
A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Amikor a test állandó készenlétben van
Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.