Problémamegoldás jobb agyféltekével
- Dátum: 2017.01.19., 23:13
- agyalás, bal agyfélteke, boldogság, döntés, elme, érzések, gondolkodás, jobb agyfélteke, kihívás, kreativitás, logika, problémamegoldás, racionalitás, realitás, szeretet
Ha valamilyen nehezebb kihívással, problémával kerülünk szembe, akkor általában a legnehezebb megoldást választjuk: elmével, túlgondolással, agyalással, érvek tömkelegének felsorakoztatásával igyekszünk döntést hozni, vagy kulcsot találni az adott helyzethez. Pedig nem ez az, ami segít.
Hiszen a folyamatos gondolkodás közben elfelejtünk odafigyelni az érzéseinkre, vagy ha mégis megtesszük, akkor óvatoskodunk, nehogy illogikus reakció szülessen a részünkről. Emiatt gyakori, hogy a sokáig elménkkel elnyomott érzések egyszer tömegével törnek felszínre, azaz robbannak, és akkor a kívülállók számára hirtelen változást eszközölünk.
Segíthet ezt a helyzetet elkerülni, ha folyamatosan használjuk a jobb agyféltekénket. Túlegyszerűsítve ez felel a kreativitásért, az intuíciókért és a szeretet megéléséért. Mindezek nélkül pedig nem lehetünk boldogok és kiegyensúlyozottak. A bal agyféltekés tevékenységek elismertségük miatt nagyobb arányban vannak jelen az életünkben: elmés, logikus gondolkodás, racionalitás van túlsúlyban a hétköznapjainkban.
Az egészséges egyensúlyt természetesen a két terület összehangolása jelenti. A kineziológia például ismer ezt célzó mozgásgyakorlatokat. A jobb agyféltekénk tréningezhető bármilyen kreatív tevékenységgel, mint a festés, rajzolás, éneklés, vagy éppen relaxáció, meditáció. Ezek nem csupán kikapcsolódást jelentenek tehát, hanem segítenek a lelki egészségünk, kiegyensúlyozottságunk fenntartásában.
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.