Problémamegoldás jobb agyféltekével
- Dátum: 2017.01.19., 23:13
- agyalás, bal agyfélteke, boldogság, döntés, elme, érzések, gondolkodás, jobb agyfélteke, kihívás, kreativitás, logika, problémamegoldás, racionalitás, realitás, szeretet
Ha valamilyen nehezebb kihívással, problémával kerülünk szembe, akkor általában a legnehezebb megoldást választjuk: elmével, túlgondolással, agyalással, érvek tömkelegének felsorakoztatásával igyekszünk döntést hozni, vagy kulcsot találni az adott helyzethez. Pedig nem ez az, ami segít.
Hiszen a folyamatos gondolkodás közben elfelejtünk odafigyelni az érzéseinkre, vagy ha mégis megtesszük, akkor óvatoskodunk, nehogy illogikus reakció szülessen a részünkről. Emiatt gyakori, hogy a sokáig elménkkel elnyomott érzések egyszer tömegével törnek felszínre, azaz robbannak, és akkor a kívülállók számára hirtelen változást eszközölünk.
Segíthet ezt a helyzetet elkerülni, ha folyamatosan használjuk a jobb agyféltekénket. Túlegyszerűsítve ez felel a kreativitásért, az intuíciókért és a szeretet megéléséért. Mindezek nélkül pedig nem lehetünk boldogok és kiegyensúlyozottak. A bal agyféltekés tevékenységek elismertségük miatt nagyobb arányban vannak jelen az életünkben: elmés, logikus gondolkodás, racionalitás van túlsúlyban a hétköznapjainkban.
Az egészséges egyensúlyt természetesen a két terület összehangolása jelenti. A kineziológia például ismer ezt célzó mozgásgyakorlatokat. A jobb agyféltekénk tréningezhető bármilyen kreatív tevékenységgel, mint a festés, rajzolás, éneklés, vagy éppen relaxáció, meditáció. Ezek nem csupán kikapcsolódást jelentenek tehát, hanem segítenek a lelki egészségünk, kiegyensúlyozottságunk fenntartásában.
Mikortól számít valaki alkoholistának?
Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?
A hiány érzése egy jóléti világ közepén
A XXI. század embere furcsa ellentmondásban él. A történelem során soha nem volt még ennyire kényelmes, biztonságos és kiszámítható az élet, mint manapság. A technológia kitágította a lehetőségeket, szolgáltatások sokasága könnyíti meg a mindennapokat, és a fejlett országokban a legtöbben szinte korlátlanul hozzáférhetnek lehetőségekhez és szórakozáshoz. Ennek ellenére érezhetjük úgy, hogy valami mégsem jó. Hová tűnik a vidámság, és miért olyan nehéz jól érezni magunkat, amikor látszólag semmi sem hiányzik.
Személyiségtípus kisokos. Mit árulhat el rólunk négy betű?
Milyenek vagyunk mi valójában? Biztos mindenki ismeri a különböző játékos és összetettebb személyiségteszteket, ennek része, hogy például valaki introvertált, extrovertált, csapatkapitány vagy inkább csapattag. Különböző hobbi típuselméleti próbálkozásokkal rengetegszer találkozni. Azonban kérdéses, hogy a valóságban mennyire komplex egy ember lelkivilága?
Tanulható a pozitív gondolkodás?
A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, a pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Vajon tanulható a pozitív gondolkodás és ezáltal a boldogság?
Különleges fóbiák
A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.