Problémamegoldás jobb agyféltekével
- Dátum: 2017.01.19., 23:13
- agyalás, bal agyfélteke, boldogság, döntés, elme, érzések, gondolkodás, jobb agyfélteke, kihívás, kreativitás, logika, problémamegoldás, racionalitás, realitás, szeretet
Ha valamilyen nehezebb kihívással, problémával kerülünk szembe, akkor általában a legnehezebb megoldást választjuk: elmével, túlgondolással, agyalással, érvek tömkelegének felsorakoztatásával igyekszünk döntést hozni, vagy kulcsot találni az adott helyzethez. Pedig nem ez az, ami segít.
Hiszen a folyamatos gondolkodás közben elfelejtünk odafigyelni az érzéseinkre, vagy ha mégis megtesszük, akkor óvatoskodunk, nehogy illogikus reakció szülessen a részünkről. Emiatt gyakori, hogy a sokáig elménkkel elnyomott érzések egyszer tömegével törnek felszínre, azaz robbannak, és akkor a kívülállók számára hirtelen változást eszközölünk.
Segíthet ezt a helyzetet elkerülni, ha folyamatosan használjuk a jobb agyféltekénket. Túlegyszerűsítve ez felel a kreativitásért, az intuíciókért és a szeretet megéléséért. Mindezek nélkül pedig nem lehetünk boldogok és kiegyensúlyozottak. A bal agyféltekés tevékenységek elismertségük miatt nagyobb arányban vannak jelen az életünkben: elmés, logikus gondolkodás, racionalitás van túlsúlyban a hétköznapjainkban.
Az egészséges egyensúlyt természetesen a két terület összehangolása jelenti. A kineziológia például ismer ezt célzó mozgásgyakorlatokat. A jobb agyféltekénk tréningezhető bármilyen kreatív tevékenységgel, mint a festés, rajzolás, éneklés, vagy éppen relaxáció, meditáció. Ezek nem csupán kikapcsolódást jelentenek tehát, hanem segítenek a lelki egészségünk, kiegyensúlyozottságunk fenntartásában.
A túlzott engedékenység nem tesz jót
Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.
A disszociatív személyiségzavar jellemzői
Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.
Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta
Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!
A társasjátékok fejlesztő hatása
A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.
Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?
A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.