Menü

Hogyan ápoljuk az ajkunkat télen?

A hideg, vagy esetleg szeles időben ajkunk ki van téve az időjárás viszontagságainak, ami sok kellemetlenséggel járhat, ha nem vigyázunk. Szánk kiszáradhat, cserepesedhet, vagy égő érzés keletkezhet amiatt, ha nem védjük megfelelően. Hiszen amíg a nyakunkat sál, kezünket kesztyű védi, úgy az ajak szabadon van, ami legfőképp télen okoz nehézségeket. Íme néhány praktika, hogyan kezeljük!

Mindenképpen gondoskodjunk az egészséges ajakpolásról, viszont figyeljünk oda két fontos dologra. Az egyik, hogy mindig a szánk állapotának megfelelő ajakápolóval kezeljük: ha csak megelőzés a cél, akkor használhatunk szimpla ajakápoló készítményt. Klasszikus nevén "szőlőzsírnak" nevezik ezeket a termékeket, de természetesen már nagyon sok minden másból is állhatnak. Ha viszont a szánkat már "kifújta a szél", tehát égő, pirosas érzés jelentkezik, vagy szánk kiszáradt, cserepesedett, akkor zsírosabb, lágyabb, krémesebb állagú ajakápolót alkalmazzunk. A másik, hogy mindig a szükséges gyakorisággal végezzük az ajakápolást - ne is többször, és ne is kevesebbszer. Miért?

Ha túl gyakran kenegetjük a szánkat ajakírrel, akkor úgymond rászokhatunk erre a tevékenységre, aminek következménye, hogy ez az érzékeny bőr elveszíti a saját nedvességtartalmát, hiszen az kívülről folyamatosan pótlásra kerül. Ha pedig elmulasztjuk az ajakkezelést, akkor ki vagyunk téve a kellemetlen érzéseknek.

Tény és való, hogy a jó minőségű ajakápoló termékek nem olcsóak, mégis megéri pénzt szánni rá, hiszen ez az a kozmetikai termék, amit szó szerint megeszünk, tehát mindenképpen természetes összetevőkből álló készítményt válasszunk. A színezett ajakápolók inkább csak megelőzésre ajánlottak, vagy azokra az esetekre, amikor inkább a sminkünk részét képezi a termék. De ezek még mindig jobbak télen, mint a rúzsok, amelyek közül sok eléggé szárítja és cserepessé teszi az ajkakat.

Amennyiben herpeszünk van, akkor ne használjuk a máskor szokásos ajakírünket, vagy csak egyszer használatos ecsettel, fültisztító vattával, esetleg tiszta kézzel vigyük fel a szánkra az ajakápolót, de figyeljünk oda rá, hogy nem nyúlunk többször bele, tehát vigyázzunk a termék higiéniájára. Az pedig alapvető, hogy lehetőség szerint senkivel se használjunk közös ajakápolót.

Ha a szánk belső részén jelentkezik valamilyen probléma, például aftánk van, akkor használjunk ezüstkolloidot. A fogíny problémákra pedig az ezüstkolloidon túl egyes illóolajok, mint például a szegfűszeg is kedvező hatást gyakorolnak.

Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás

Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.

Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?

Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?

A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt

Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?

A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?