Vegyük komolyan az öngyilkos gondolatokat!
- Dátum: 2017.05.22., 14:41
- betegség, depresszió, elutasítás, lehangoltság, lélek, öngyilkosság, rosszkedv, szomorúság, szuicid
Magyarország sajnos továbbra is "előkelő" helyet foglal el az öngyilkosság gyakoriságát vizsgáló statisztikákban. Hogy javulást érhessünk el, fontos lenne a társadalmi felvilágosítás, tájékoztatás, erre azonban nemigen nyílik intézményes lehetőség. Pedig csak összefogással valósítható meg a helyzet jobbá tétele. S hétköznapi emberként, ismerősként, barátként, családtagként a szerepünk komolyabb, mint gondolnánk.
Nagyon sok öngyilkosságot és öngyilkossági kísérletet előznek meg ugyanis figyelemfelhívó cselekmények, mondatok az érintett részéről, de sajnos ezeket legtöbben nem veszik komolyan. Pedig minden ilyen jellegű dolgot segélykiáltásként kell érzékelni, és ennek megfelelően kezelni. Legyünk éberek!
Az elsődleges kérdés az, hogy miért nem érzékeljük, ha valaki depressziós, és miért hagyjuk figyelmen kívül az öngyilkosságra utaló jeleket? Az egyik ok a tájékozatlanság. A másik pedig az, hogy a helyzetet annyira irreálisnak, szó szerint életidegennek, lehetetlennek érzékeljük, hogy az elménk elutasítja annak komolyságát. Nos, ezeket a gátakat kell átlépnünk, ha segíteni szeretnénk. Bár akkor sincs könnyű dolgunk, ha a felismerés megtörténik, mégis mindent tegyünk meg, amit csak lehet.
Ha látjuk, hogy valaki depressziós, vagy tartósan, súlyosan maga alatt van, letört, akkor ne intézzük el annyival a kérdést, hogy "csak sajnáltatja magát" vagy hogy "jó dolgában már nem tudja, mit csináljon". A depresszió igenis betegség, még akkor is, ha lelki betegség, és komolyan kell venni, valamint kezelni kell! Amennyiben valaki utal arra, hogy nem szereti az életét, nincs kedve élni, nincs motivációja, boldogságforrása, nem lel semmiben örömöt, vagy célozgat az öngyilkosság gondolatára, azt mindenképp vegyük kifejezetten komolyan!
Ez különösen akkor lehet nehéz, ha a helyzet huzamosabb ideje fennáll. Próbáljuk az érintettet egy segítő szakemberhez irányítani, akár oly módon is, hogy elkísérjük őt, vagy befizetjük az első alkalomra. Tény, hogy a terápia akkor igazán hatékony, ha a célszemély kezdeményezi, de vészhelyzetben minden lehetőséget meg kell ragadni. Biztosítsunk számára olyan elérhetőséget, amikor bármikor hívhat, lehetőleg ez személyes kontakt legyen, de ha ilyet nem tudunk biztosítani, akkor tájékoztathatjuk egy lelki segélyvonal telefonszámáról is. Igyekezzünk felé érdeklődést, törődést mutatni bármilyen formában, feltétel nélküli szeretettel, legyen szó egy apró ajándékról vagy egy üzenetről.
A szituáció különös nehézsége lehet annak, aki segíteni szeretne, hogy a visszajelzés, fogadtatás várhatóan negatív és elutasító lesz, az illető pedig helyzetéből adódóan lehangolt. Könnyen lehet, hogy folyamatos elutasításba, rosszkedvbe ütközünk, és az illető nem értékeli az erőfeszítéseinket. Úgy érezhetjük, a kapcsolat egyoldalú, vagy annál is rosszabb, hiszen energiaveszteséget élhetünk át. De elképzelhető, hogy mindezek ellenére mégis megragadja az általunk kínált lehetőséget, mint utolsó szalmaszálat egy számára lelkileg vészterhes helyzetben, és minket hív, mielőtt már tényleg lemondana az életről. Sajnos emellett tudnunk kell, hogy a legkomolyabb erőfeszítéseket megtéve sem biztos, hogy tudunk segíteni. Kétségek esetén érintettként, és nem célszemélyként is kérhetjük szakember segítségét.
Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.
Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?
A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.
Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.
Az érzelmileg labilis személyiségzavar nyomában

Személyiség és a személyiségzavarok komplex témája valóban fontos, és az érzelmileg labilis személyiségzavar (Borderline Personality Disorder, BPD) különösen sok kihívást jelenthet a szenvedők számára. A zavar jellemzői, mint az impulzív cselekedetek, a hangulat ingadozása, és a személyes kapcsolatok instabilitása, komoly hatással lehetnek az egyén életére, mind személyes, mind szakmai szinten.