Türelem mint készség
A türelem egy képesség, hogy tolerálni tudjuk a várakozást, a késést, a frusztrációt anélkül, hogy felizgatnánk vagy felidegesítenénk magunkat. Ezzel a képességgel tudjuk kontrollálni az érzelmeinket, és tudunk nyugodtak maradni, amikor nehézségekkel nézünk szembe.
Talán nem kell sokat ecsetelnünk, hogy a türelem nem mindenkinél jön könnyen, és ha történelmi szempontból közelítjük meg a dolgot, talán manapság nehezebb is türelmesnek maradni, mint régen.
A modern, civilizált, fejlett világban a technológiai újítások és a kész, elérhető eszközök lehetővé tették, hogy megkapjuk, megtapasztaljuk és fogyasszuk azt, amit szeretnénk – szinte azonnal. Kell-e tehát még mindig türelmesnek lennünk?
Ha el szeretnénk érni céljainkat, sikeres kapcsolati rendszert szeretnénk ápolni, és a saját, személyes békénket is táplálni kívánjuk, akkor a válasz egy határozott IGEN! Az arra érdemes és fontos dolgok általában nem érkeznek egyből az életünkbe. Erőfeszítéseket kell tennünk, és elhivatottnak kell lennünk. Tehát most, ezen a napon, ebben az életkorban a türelemre erényként tekinthetünk!
Miért jó, ha türelmesek vagyunk?
Mert csökkenti a stresszt, boldogabbá és egészségesebbé tesz minket. Segít minket a döntéshozatalban. Segítségével fejleszthetjük különböző képességeinket, mint amilyen a megértés, az empátia és a részvét. Ha türelmesek vagyunk, megérthetjük, és értékelhetjük a növekedés folyamatát.
Tanulható-e a türelem?
Még szép, hogy tanulható! Válasszunk ki egy napot, amikor csak arra koncentrálunk, hogy a napi céljainkat türelemmel érjük el. Gondolkodjunk azon, amit csinálunk, figyeljünk, és éljünk a pillanatnak! A nap végén pedig összegezzük, melyek voltak azok a helyzetek, amikor okosabb döntést hoztunk, mint azt korábban tettük volna, hány alkalommal jöttünk ki jobban másokkal. Tanuljuk meg a képességet minden nap használni!
Lassítsunk! Ha hajlamosak vagyunk a rohanásra és a dolgok sürgetésére, álljunk meg! Vegyünk néhány mély lélegzetet, mielőtt cselekedni kezdünk. Ha az üzletben egy hosszú sorban állunk, vagy a dugóban ülünk az autónkban, álljunk meg egy pillanatra, és ne hagyjuk feldúlni magunkat. Hallgassunk rádiót, vagy egyszerűen csak élvezzük a látványt, ami elénk tárul. A türelmetlenség nem fogja felgyorsítani az események folyását. Akkor miért idegeskednénk feleslegesen?
Amikor igyekszünk minél hamarabb elérni a desszertig, a második pohár italig, vagy éppen a tizedik pár piros cipőnket készülünk megvenni, álljunk meg egy pillanatra és gondolkodjunk. Talán nincs is akkora szükségünk az adott dologra. Ezzel pénzt és kalóriát is spórolhatunk magunknak.
Gondolkodjunk, mielőtt megszólalunk! Sokszor csak kikotyogunk valamit, ami eszünkbe jut anélkül, hogy a következményekre gondolnánk. Ha türelmesek vagyunk, megállunk, és előre gondolkodunk, mit szeretnénk mondani, könnyen megelőzhetjük, hogy megbántsunk másokat.
A türelem egyértelműen egy olyan tulajdonság, amivel érdemes foglalkozni és fejleszteni. Talán passzívnak tűnik, azonban segít minket céljaink elérésében.
Forrás: http://www.essentiallifeskills.net
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.
Miért hallgatunk az érzelmeinkről?
Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.
Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál
A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.