Menü

Mosolyóra

Van az úgy, hogy egy nehéz nap délutánján már nehezünkre esik mosolyogni vagy jókedvűnek tűnni, miközben csak azon jár az eszünk, hogy menni kell a gyerekért az iskolába, elvinni a délutáni úszásra, ki kell találni, mit főzzünk vacsorára vagy másnap ebédre.

Mindenképpen érdemes azonban azon gondolkodnunk, hogyan változtathatnánk a hozzáállásunkon, és tehetnénk a nevetést a mindennapok alkotóelemévé, ugyanis a mosolynak és a nevetésnek számos előnyös biológiai és a pszichét pozitívan befolyásoló hatása van.

Ezek közül néhány hátha megerősíti bennünk az elhatározást, hogy még többet nevessünk:

  • A nevetés egy egész rakásnyi biológiai folyamatban részt vevő kémiai anyag felszabadításával járul hozzá immunrendszerünk erősítéséhez.
  • Endorfint szabadít fel a szervezetben, amit gyakorlatilag a szeretet vagy a szerelem tudományos neveként is használhatnánk. Az endorfin növeli az optimizmust, hozzájárul a pozitív hozzáállás kialakításához és az önbizalom felépítéséhez. Ami a jó az egészben, hogy még az erőltetett, nem őszinte mosoly és nevetés is kiváltja ezt a reakciót, ugyanis az agy nem képes különbséget tenni az arcon megjelenő kétféle nevetési típus között.
  • A nevetés serkenti a vérkeringést, és elősegíti az izmok relaxációját is. Ezek mind hozzájárulnak a stressz fizikai tüneteinek enyhítéséhez.
  • A kortizol termelése csökken: többek között ezt a hormont teszik felelőssé a stresszes állapot fennállásáért.
  • A nevetés a tüdőkre is hatással van, ugyanis kitágítja azokat.
  • Hatása van a homeosztázis stimulálására.
  • Más oldalról megközelítve az érzések felszabadításában is szerepe lehet. A nevetés hatására a mélyen elfojtott érzelmeink is felszínre törhetnek.
  • Nevetéssel barátokat is szerezhetünk, ugyanis a mosolygós, vidám emberek sokkal jobban vonzzák mások tekintetét, felhívják magukra a figyelmet. Így könnyebb bárkivel kapcsolatot építeni.

Nagyon sok városban van már lehetőség szervezett társaságban együtt nevetni. Ezeket a csoportokat direkt ezzel a céllal hozzák létre. Heti egy-két ilyen alkalom hosszú távon rendszeresen beépítve a mindennapokba elképzelhetetlen pozitív változást idézhet elő a hozzáállásunkban, és ezáltal kihatással lehet életünk más területeire is.

Ha nincs ilyen csoport, miért ne lennénk mi azok, akik létrehozzuk? :) A közösségi médiák mindennapos használatával pillanatok alatt remek kis csapat verődhet össze.

Felhasznált irodalom: itt és itt

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?

A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?