Mosolyóra
- Dátum: 2017.07.10., 10:39
- biológia, csoport, egészség, előny, hatás, homeosztázis, hozzáállás, jókedv, kortizol, mosoly, nevetés, stressz, változás
Van az úgy, hogy egy nehéz nap délutánján már nehezünkre esik mosolyogni vagy jókedvűnek tűnni, miközben csak azon jár az eszünk, hogy menni kell a gyerekért az iskolába, elvinni a délutáni úszásra, ki kell találni, mit főzzünk vacsorára vagy másnap ebédre.
Mindenképpen érdemes azonban azon gondolkodnunk, hogyan változtathatnánk a hozzáállásunkon, és tehetnénk a nevetést a mindennapok alkotóelemévé, ugyanis a mosolynak és a nevetésnek számos előnyös biológiai és a pszichét pozitívan befolyásoló hatása van.

Ezek közül néhány hátha megerősíti bennünk az elhatározást, hogy még többet nevessünk:
- A nevetés egy egész rakásnyi biológiai folyamatban részt vevő kémiai anyag felszabadításával járul hozzá immunrendszerünk erősítéséhez.
- Endorfint szabadít fel a szervezetben, amit gyakorlatilag a szeretet vagy a szerelem tudományos neveként is használhatnánk. Az endorfin növeli az optimizmust, hozzájárul a pozitív hozzáállás kialakításához és az önbizalom felépítéséhez. Ami a jó az egészben, hogy még az erőltetett, nem őszinte mosoly és nevetés is kiváltja ezt a reakciót, ugyanis az agy nem képes különbséget tenni az arcon megjelenő kétféle nevetési típus között.
- A nevetés serkenti a vérkeringést, és elősegíti az izmok relaxációját is. Ezek mind hozzájárulnak a stressz fizikai tüneteinek enyhítéséhez.
- A kortizol termelése csökken: többek között ezt a hormont teszik felelőssé a stresszes állapot fennállásáért.
- A nevetés a tüdőkre is hatással van, ugyanis kitágítja azokat.
- Hatása van a homeosztázis stimulálására.
- Más oldalról megközelítve az érzések felszabadításában is szerepe lehet. A nevetés hatására a mélyen elfojtott érzelmeink is felszínre törhetnek.
- Nevetéssel barátokat is szerezhetünk, ugyanis a mosolygós, vidám emberek sokkal jobban vonzzák mások tekintetét, felhívják magukra a figyelmet. Így könnyebb bárkivel kapcsolatot építeni.
Nagyon sok városban van már lehetőség szervezett társaságban együtt nevetni. Ezeket a csoportokat direkt ezzel a céllal hozzák létre. Heti egy-két ilyen alkalom hosszú távon rendszeresen beépítve a mindennapokba elképzelhetetlen pozitív változást idézhet elő a hozzáállásunkban, és ezáltal kihatással lehet életünk más területeire is.
Ha nincs ilyen csoport, miért ne lennénk mi azok, akik létrehozzuk? :) A közösségi médiák mindennapos használatával pillanatok alatt remek kis csapat verődhet össze.
Nem véletlenül esik jól a természetben lenni: így hatnak ránk a fák
Van, akinek egy erdei séta jelenti a feltöltődést, más egyszerűen csak szeret egy parkban üldögélni, fák között sétálni vagy néhány percet a kertben tölteni. Nem véletlen, hogy a természet közelsége sokak számára megnyugtató érzést ad. A fák látványa, illata, hangja és az árnyékukban töltött idő egyaránt hatással lehet a közérzetünkre.
Tönkreteheti a saját szempilláit a műszempilla?
A hosszú, dús és ívelt szempillák sokak számára a mindennapi szépségrutin részévé váltak. A műszempilla kényelmes megoldásnak tűnik: reggel nincs szükség spirálozásra, a tekintet hangsúlyosabb, és egy jól elkészített szett akár teljesen természetes hatást is kelthet. De vajon mi történik a saját szempilláinkkal, ha hónapokon vagy akár éveken keresztül rendszeresen hosszabbítjuk őket?
Filléres őszi dekorációk: ezekből az egyszerű dolgokból varázsolhatsz hangulatos díszeket
Amikor megérkezik az ősz, valahogy az otthonunkat is szeretnénk kicsit melegebbé, kuckósabbá és hangulatosabbá tenni. Nem feltétlenül kell azonban drága üzletekben keresgélnünk, ha szeretnénk néhány új dekorációval feldobni a lakást.
Mit árul el a vizelet színe?
A vizelet színét általában nem figyeljük különösebben, pedig sokat elárulhat arról, mi történik a szervezetünkben. A halványsárga, szalmasárga vizelet többnyire a megfelelő folyadékbevitel jele, míg a sötétebb árnyalat gyakran arra utal, hogy keveset ittunk. De mi a helyzet akkor, ha a vizelet narancssárgás színűvé válik?
Eper vagy szamóca?
Kevés olyan gyümölcs van, amely annyira népszerű lenne, mint az eper. Tavasszal és nyár elején szinte mindenhol találkozhatunk vele: piacokon, boltokban, süteményekben, lekvárokban és fagylaltokban. A legtöbb ember egyszerűen epernek nevezi, azonban botanikai szempontból a pontosabb elnevezése valójában szamóca. Ez az aprónak tűnő különbség érdekes példája annak, hogyan térhet el a hétköznapi nyelv a tudományos szóhasználattól.